Magyar Péter választási győzelme felfokozott várakozások mellett valósult meg, hiszen a szavazók egy része gyors gazdasági változásokat szeretne. A szakértők ugyanakkor óva intik a kormányt, hogy a választási ígéretek teljesítése előtt mérje fel alaposan a helyzetet, és csak azokat hajtsa valóban végre, amelyre biztosan talál fedezetet. Már csak azért is, mert a magyar gazdaság szerkezeti problémákkal küzd, miközben az államháztartás hosszú évek óta jelentős hiánnyal zár. Hab a tortán, hogy a márciusi adatok alapján kicsi a valószínűsége, hogy az idei hiánycél tartható lesz.
Természetesen a még befagyasztott uniós források visszaszerzése komoly fegyvertény lenne, és a gazdaságnak is lökést adhatna a friss forrás, de közben a geopolitikai helyzet miatt kihívások is lesznek az új kormány előtt. Elég csak az energiaárak az iráni háború miatti jelentős megugrására gondolni, ami a jelenlegi árszabályozás (a földgáz és elektromos áram esetében a rezsivédett ár, az üzemanyagok esetében az ársapka) alapján komoly – további – tehertételt jelent a költségvetésnek.
Ilyen előzmények mellett az amerikai elnök újabb bejelentése meglehetősen rosszkor jött. Donald Trump május elsején közölte, hogy a következő héttől 25 százalékra emeli az Európai Unióból importált autókra és teherautókra kivetett vámokat. Az intézkedés a korábban, 2025 augusztusában kötött kereskedelmi megállapodásban rögzített 15 százalékos szintet váltja fel, mivel az amerikai elnök szerint az EU nem tartja be a vállalt kötelezettségeit. Az Európai Bizottság jelezte, hogy vizsgálják az uniós érdekek védelmében hozható ellenintézkedéseket, amelyek között szerepelnek viszonossági alapon kivetett vámok is.
A legjobb az lenne, ha Trump végül visszavonulót fújna, ahogy azt regnálása alatt olyan sokszor láthattuk tőle – külön jelzőt is alkottak erre, a sajtóban TACO-nak (Trump alwalys chikens out, vagyis Trump mindig megfutamodik) hívják ezt a fordulatot. Ha egy vámlicit beindulna, az a megtépázott népszerűségű elnök számára sem lenne jó hír, ahogy a minimális gazdasági növekedést prognosztizáló európai államoknak sem.
Melyik országokat érintheti az intézkedés?
Donald Trump a vámokat egyrészt büntetésként alkalmazza, másrészt az a célja, hogy a külföldi vállalatok erősítsék az amerikai gyártási tevékenységüket. A most bejelentett tarifaemelés is az Egyesült Államokon kívül gyártott járműveket érintheti – tehát azok a vállalatok, amelyek komoly amerikai gyártóbázist építettek ki az elmúlt években, csak kisebb veszteségek elé néznek.
A nagy német autógyártók közül a BMW, a Mercedes és a Volkswagennek is van nagyobb amerikai üzeme, így az esetükben a beszállított alkatrészek esetén lehet költségnövekedés. Ugyanakkor sem az Audinak, sem a Porschénak nincs tengerentúli gyártóbázisa. Hasonló a helyzet a francia és az olasz márkákat összefogó Stellantis esetében, így ezek számára is komoly kihívást jelenthet a megemelt vám.
A korábbi becslések szerint a német kivitel 4-5, az olasz export pedig 2-3 százalékkal csökkenhet a megemelt vámok miatt. A német autóipari szövetség (VDA) szerint a vámok évente mintegy 2,5 milliárd eurós többletterhet rónak a németországi gyártásra.
Mi a helyzet a magyarországi vállalatokkal?
Persze nemcsak a német és az olasz ipar számára okozhat a plusz vámtétel kihívást, hanem a magyar gazdaságnak is. Trump második elnöki győzelmét követően számos elemzést publikált az Mfor a témában: mivel a direkt magyar export viszonylag kicsi az Egyesült Államok irányába, hazánk inkább közvetett módon, a német autóiparba történő beszállításokon keresztül érintett.
Fotó: Audi Hungaria
Magyarország szempontjából az Audi a legfontosabb kitettség, de nem csak az ilyen márkajelzéssel ellátott, készre szerelt járművek miatt. A magyar autóipar ugyanis a beszállítói láncon keresztül is érintett.
Ahogy fent írtuk, az Audinak nincs amerikai gyára; európai és mexikói importra támaszkodik. Nem véletlen, hogy a cég Trump bejelentését követően jelezte, hogy az amerikai vámok erősen nyomják a marzsokat. A győri egységben jelentős számban készülnek Q, Q3 Sportback és Cupra Terramar járművek, de talán ennél is fontosabb az itt nagy számban gyártott motor, amelyek egy része az USA-ba szállított autókba kerül.
A tavaly indult debreceni BMW-gyárból is szállítanak iX3 modelleket a tengerentúlra, ám az innen exportált darabszám viszonylag csekély, így a magyar gazdaság szempontjából is erősen korlátozott a hatása. Hasonló a helyzet a kecskeméti Mercedes-üzemmel, ahonnan a hírek szerint minimális darabszámba kerülnek kész járművek az USA-ba. Információink szerint a magyar üzemben készülő komponensek, alkatrészek szempontjából sem érdemi piac az Egyesült Államok.
A fent említett Porsche- vagy Stellantis-csoporthoz tartozó autók esetén a magyar gazdasági érintettség ismét csak kisebb, ugyanakkor regionális beszállítói láncon keresztül így is kerülhetnek itt készülő alkatrészek ezekbe az autókba.
A magyar gazdaság érintettsége szempontjából a sorrend tehát a következő: az Audi (Győr) a leginkább közvetlenül is érintett, utána a VW-csoport (köztük az Audi is) beszállítói, majd Mercedes (Kecskemét), végül a BMW (Debrecen) következnek.
Tekintve, hogy a magyar ipar az utóbbi években kifejezetten gyengén teljesített, a GDP szempontjából a vámemelés hatása talán nem lenne nagyon drasztikus, hiszen eleve alacsony a bázis. Ugyanakkor a múlt héten napvilágot látott adatok azt jelezték, hogy az első negyedévben a GDP végre bővülni kezdett, így nem lenne jó, ha ez a folyamat éppen Donald Trump vámemelése miatt törne meg.
