Lehet idén devizakötvény
1 milliárd eurónyi devizában denominált kötvény kibocsátásával számolt éves finanszírozási tervében az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az idei évre. De csak akkor fog ehhez a lehetőséghez nyúlni az ÁKK, ha az adósságfinanszírozáshoz szükség lesz devizára, mondta Barcza György, az Adósságkezelő Központ vezérigazgatója egy csütörtöki háttérbeszélgetésen.
A devizakötvény, ha szükség lesz rá, lehet dollárban, euróban vagy akár renminbiben denominált, vagy akár mind a háromban kombinálva.
Alapvetően a betétállomány változása okozza a differenciát
A háttérbeszélgetést - kimondva-kimondatlanul - azért szervezte az ÁKK, mert az elmúlt időszakban az adósság évi végi hirtelen és nagymértékű csökkenésével kapcsolatban (427 milliárd adósságot tüntettek el Orbánék egyetlen hét alatt) számos téves interpretáció jelent meg a sajtóban. Talán a legnagyobb visszhangot kiváltó cikkek azok voltak, amelyek szerint a nominális adósság év végi beállítását nem teljesen áttekinthető folyamatok eredményezték, mivel a költségvetés pénzforgalmi hiánya 400 milliárddal magasabb volt, mint a nominális adósság növekedése. Márpedig, ahogy azt az eredeti cikk, illetve az azt átvevő sajtótermékek sugallták, ez több szempontból is figyelemre méltó művi beavatkozás volt.
Az ÁKK háttérbeszélgetésén Barcza rámutatott, hogy a költségvetés pénzforgalmi hiánya mellett számos egyéb tényező is befolyásolja az adósság alakulását. A két mutató közötti 400 milliárdos különbségből 207, illetve 121 milliárdot a kormányzat deviza-, illetve forintszámlájának változása magyaráz, míg 37 milliárdot az árfolyammozgások.
Emellett 185 milliárdnyi pluszt jelentettek azok az EU-transzferek, amelyek a költségvetésben nincsenek elszámolva. Ugyanakkor a központi kormányzat adóssága szempontjából negatív változást jelentett 123 milliárdnyi adósságátvállalás kvázi fiskális cégektől (MÁV, BKV).
Arra, hogy 2015 utolsó hónapjában összesen 1188 milliárd forint értékben csökkent az adósságszint, és a kormány kincstári egységszámláján (KESZ) lévő pénz meredeken visszaesett (Sose volt ilyen kevés pénze az Orbán-kormánynak), azért volt szükség, mert az Államadósság Központ (ÁKK) számára nemcsak az év közbeni finanszírozás biztonsága fontos cél, hanem az évvégi csökkenő adósságpálya is. Ez utóbbit viszont veszélyeztette, hogy Brüsszelből még mindig nem érkezett meg 560 milliárdnyi forrás, ami jár Magyarországnak. Márpedig ez az összeg önmagában 1,7 százalékkal növelte a büdzsé finanszírozási igényét, és így az adósságszintjét, amit az ÁKK-nak a rendelkezésre álló eszközeivel kompenzálnia kellett. A lejáró kötvények mellett ezért történtek meg előtörlesztések, illetve a jegybanknál lévő magyar deviza-, illetve forintkötvények visszavásárlása is.
Ezeket a vásárlásokat nemcsak a KESZ magas novemberi szintje, hanem a lakossági állampapírok decemberi jelentős értékesítése (Soha ennyi állampapírt nem zsákoltunk még) is segítette. Az mfor.hu-nak arra a kérdésére, hogy a lakossági állampapírok utóbbi időben megfigyelhető egyre rövidülő átlagos futamidejével kapcsolatban van-e tervük, Barcza egy, a nyugdíjbiztosítások alapvető tulajdonságaival rendelkező állampapír lehetséges bevezetéséről beszélt.
mfor.hu
