Gordon Brown egy londoni üzleti rendezvényen kijelentette: nem szabad elfelejteni, hogy az adófizetők mentették meg a bankrendszereket az összeomlástól, és a brit kormány biztosítja, hogy az adófizetők vissza is kapják a beavatkozás költségeit. Ha azonban ez nem nemzetközi szinten összehangolt módon történik, annak az a kockázata, hogy a bankok a leglazább szabályozású piacokra helyezik át tevékenységüket. Éppen ezért a húsz vezető gazdasági erőcentrumnak (G20) nemzetközileg összeegyeztetett álláspontot kell kialakítania ez ügyben - mondta a brit kormányfő.
Brown szerint a bankokra kivetendő illeték tűnik "a legpraktikusabb megközelítésnek". A rendszert azonban úgy kell kialakítani, hogy illeszkedjen a szélesebb körű banki szabályozási reformokhoz, és ne akadályozza azokat, emellett el kell kerülni a nemzetközi tevékenységű bankok kettős adóztatását. A brit miniszterelnök kijelentette: a bankilletékből származó bevételek a kormányok rendelkezésére állnának, amelyek eldönthetik, hogy a pénzt egy külön e célra kialakított "biztosítási" alapba teszik, a banki mentőakciók költségeinek visszafizetésére használják, vagy az államadósságot csökkentik belőle.
A bankok különadóztatásának ötletét - a globális pénzügyi tranzakciókra kivetett illeték formájában - a munkáspárti brit kormány már korábban is felvetette, legutóbb a legnagyobb fejlett ipari és fejlődő országok, valamint az EU alkotta G20-csoport múlt év végi skóciai tanácskozásán. A Húszak pénzügyminisztereinek és jegybankárainak novemberi értekezletén Brown - a bankok életben tartására fordított hatalmas költségvetési összegekre utalva - kijelentette: a társadalom számára elfogadhatatlan, hogy "ha a pénzügyi szektor jól működik, annak hozadékából csak kevesek részesülnek, a csőd költségeit azonban mindenki kénytelen viselni". Éppen ezért meg kell vitatni "valamiféle biztosítási díj" kivetését a rendszerszintű kockázatok ellensúlyozására, és a megoldási lehetőségek között szerepelhet, hogy bizonyos illeték terhelje a globális pénzügyi tranzakciókat - mondta a brit kormányfő.
A csillagászati összegeket felemésztő gazdaságösztönzés és banki tőkepótlás nyomán a hazai össztermékhez (GDP) mért brit államháztartási deficit a kormány előrejelzése szerint is eléri a 12,6 százalékot az idei pénzügyi évben. Ez is példátlan deficitarány lenne a modern brit gazdaságtörténetben, független londoni elemzők prognózisai szerint azonban a valós hiány közelebb lesz a 14 százalékhoz. A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja, a Standard & Poor's az idei brit pénzügyi év költségvetésének bejelentése után stabilról leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta Nagy-Britannia - az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság - lehetséges legjobb, "AAA" szuverén adóskockázati besorolásának kilátását, arra a várakozására hivatkozva, hogy a jelenlegi államháztartási folyamatok korrekciója nélkül a brit nettó államadósság középtávon megközelíti a hazai össztermék 100 százalékát.
MTI
