A jelentés szerint a BusinessEurope egyes tagszövetségeinek a különböző országok teljesítményéről adott válaszai alapján Magyarországgal kapcsolatban az volt az egyik kiemelendő megállapítás, hogy a vállalkozói körök nagyon lassúnak találják az üzleti környezet javulását, valamint aggódnak amiatt, hogy a bérek emelkedése nem a termelékenység növekedését tükrözi. Kedvező ugyanakkor a visszhangja annak, hogy Magyarországon javult a közpénzügyek helyzete.
Magyarországról a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) tagja a BusinessEurope-nak. Az MTI kérdésére Beyrer közölte, hogy a tagszövetségi értékelések beadási határideje február közepe volt. A Reformbarométer függeléke szerint a Magyarország címére megfogalmazott országspecifikus ajánlások közül hármat minősítenek rendkívül fontosnak, és ezek egyikében sem látnak előrelépést.
Ezen ajánlások közül az első a stabil, kiegyensúlyozottabb és áramvonalasabb adórendszer kialakítása a vállalatok számára, beleértve a torzító hatású ágazati adók kivezetését.
A második a célzott, aktív munkapiac-politikai intézkedések erősítése, azon belül egyebek közt a közmunkarendszer felülvizsgálata, illetve annak megfontolása, hogy emeljék a munkanélkülieknek járó juttatások jogosultsági idejét.
A harmadik, rendkívül fontosnak minősített, ám előrelépést nem mutató terület eszerint a piaci versenyt ösztönző szabályozási környezet megszilárdítása, azon belül egyebek közt a szolgáltatási szektorban az akadályok eltávolítása, a közbeszerzések terén pedig az átláthatóság növelése.
Hasznos, de nem elsőrendű fontosságú ajánlásnak minősítették a pénzügyi intézmények adóterheinek a csökkentését, amely területen egyelőre szintén nem regisztráltak előrelépést. Fontos ajánlásként említették azokat a költségvetési intézkedéseket, amelyek az adósságcsökkentést célozták. Ezen a területen kielégítő előrelépésről számoltak be.
Az idei Reformbarométer számos ponton fogalmaz meg elégedetlenséget az európai mutatók alakulását illetően. Így például kitér arra, hogy az EU gazdaságának a teljesítménye még ma is 0,2 százalékkal elmarad a válság előtti, 2008-as szinttől, miközben az Egyesült Államok gazdasága immár 8 százalékkal meghaladta azt. Eközben Kína gazdasága 64 százalékkal, az indiai gazdaság 48 százalékkal bővült.
Kínában a foglakoztatottankénti termelékenység 2001 és 2013 között 10 százalékkal nőtt, Indiában mintegy 5 százalékkal, az Egyesült Államokban valamivel több, mint egy százalékkal, az EU-ban pedig kevesebb, mint egy százalékkal.
Az elmúlt hat évben 5 millióval csökkent az európai munkahelyek száma, miközben az Egyesült Államokban egymillió plusz munkahely keletkezett. Az EU részesedése a közvetlen külföldi befektetések globális összértékéből a 2000-es 40 százalékról 2013-ra 17 százalékra csökkent.
MTI
