Azzal, hogy a Tisza Párt kétharmados többséget szerzett az április 12-i országgyűlési választáson, megnyílt a lehetőség arra, hogy érdemben hozzányúljanak például a közérdekű vagyonkezelői alapítványokról szóló törvényhez is. Magyar Péter leendő kormányfő egyik legismertebb választási ígérete a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása, a hivatal feladata pedig az elszámoltatás keretében az „ellopott” állami vagyon visszaszerzése, valamint a korrupcióellenes intézkedések végrehajtása lenne. A kétharmados parlamenti felhatalmazás ugyanakkor lehetővé teszi, hogy egyetlen kétharmados parlamenti szavazással jelentős vagyon kerüljön vissza az államhoz.
A fideszes kétharmad még 2021-ben megszavazta a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról (kekva) címet viselő törvényt, valamint zöld utat kapott a parlamenttől 11, eddig állami egyetem alapítványi fenntartásba terelése és több más vagyonkezelő alapítvány létrehozása, illetve az ezeknek történő vagyonjuttatás. A „kekva”-törvény lehetővé tette, hogy a hatálya alatt létrehozott alapítványokba több mint 1000 milliárd forintnyi közvagyont, Mol- és Richter-részvényeket, és 1750 (ezerhétszázötven) ingatlant adjanak át.
Fotó: Facebook/Lázár János
Azt az Állami Számvevőszék friss elemzése is kimondja, hogy a kekva-k a létrehozásuk időpontjában a működésük ellátásához vagyonjuttatásban, majd ezt követően többségük további vagyonelemekben és támogatásban részesült, ezáltal a kekva-k jelentős vagyonhoz jutottak.
Ez a vagyontömeg a számviteli beszámolók mérlegfőösszegei alapján 2024. december végén 3058,7 milliárd forint volt
– olvasható az ÁSZ elemzésében.
A legismertebb kekva a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Alapítvány, de ilyen intézmény a
- Mol-Új Európa Alapítvány,
- Jövő Nemzedék Földje Alapítvány,
- Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány,
- Magyar Kultúráért Alapítvány,
- Batthyány Lajos Alapítvány,
- Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány,
- Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány,
- Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány,
- Makovecz Campus Alapítvány,
- Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány,
- Hauszmann Alapítvány,
- Közép-európai Oktatási Alapítvány.
A Mol az április 10-ei közgyűlésén 241 milliárd forintos osztalék kifizetéséről döntött a 2025-ös üzleti éve után. Mindez egyben azt is jelenti, hogy a Mol 10 százalékos tulajdonosa, a Matthias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) a tulajdonában lévő 81 942 946 darab részvény után nagyjából 24,58 milliárd forintot kap osztalék formájában. Az ugyanennyi részvénnyel rendelkező Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány, a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartója ugyancsak 24,58 milliárd forinthoz jut, míg a legtöbb részvénnyel rendelkező Mol-Új Európa Alapítvány mintegy 25,79 milliárd forintot kasszírozhat osztalék formájában.
Az MCC kuratóriumi elnöke Orbán Balázs, aki Orbán Viktor politikai igazgatója és fideszes kampányfőnök. A Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriumi elnöke Hernádi Zsolt Mol-vezér, de tag például Lánczi András, aki 2016 és 2021 között a Közgáz rektora volt és a Fidesz egyik fő ideológusa, a Magyar Péter által megszüntetésre ítélt Szuverenitásvédelmi Hivatalt vezető Lánczi Tamás apja. A Mol-Új Európa Alapítvány kuratóriumi elnöke Miklósa Erika operaénekes, de tag Demeter Szilárd kulturális nemzetépítésért felelős miniszterelnöki biztos, valamint Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója. A Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány elnöke Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, míg a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Áder János volt köztársasági elnök. A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kuratóriumi elnöke Lázár János építési és közlekedési miniszter.
Egyetlen kétharmados szavazással ki lehet mondani, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény hatályát veszti, így a kekva-k által birtokolt ingatlanok, készpénz, termőföld, részvények és cégek visszaszállnak az állam tulajdonába
– mondta lapunknak Ligeti Miklós jogász, a Transparency International Magyarország korrupcióellenes civil szervezet jogi igazgatója.
Ez szerinte jó pont lenne az Európai Uniónál is, hiszen az EU-nak nagyon nem tetszett, hogy miniszterek és kormányközeli emberek ültek be az egyetemi alapítványok kuratóriumaiba. Ligeti szerint tehát a majdani Tisza-kormány jó eséllyel a kekva-k eltörlésével kezdhetné a vagyonvisszaszerzést, a kuratóriumok megszűnnének, a feladatokat visszavenné az állam, míg az elképesztő vagyon a Nemzeti Ménesbirtoktól a Mol- és Richter-részvényekig visszavándorolna állami tulajdonba. Arról Magyar Péter leendő kormányfő is beszélt a hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján, hogy az MCC-t nem fogja az állam finanszírozni, bűncselekmény volt, hogy eddig ezt tették.
Szerda reggel pedig a Kossuth Rádióban is beszélt a két meghatározó magyar részvénypiaci társaság, a Mol és a Richter részvényeiről is, melyekben az alapítványok megjelenése előtt a magyar államnak jelentős tulajdonrésze volt részvénycsomagjain (pakettjein) keresztül.
„Visszavesszük, amit elkótyavegyéltek és a Mathias Corvinus Collegium Alapítványnak adták, ugye a Mol-pakettet, ahogy ugye a Richter-részvényeket is, tehát kijátszották az állam kezéből” – jelentette ki a Tisza Párt elnöke.
