Késik az Idősügyi Törvény
Mind a postai utalásban részesülők, mind a pénzintézetnél vezetett folyószámlával rendelkező nyugdíjasok május hónapban a szokásos nyugdíj-kifizetési (utalási) napon kapják kézhez az összevont ellátás(oka)t.
A Magyar Posta a fővárosban és a kiemelt városokban május 13-án, más településeken pedig május 16-án kezdi meg az emelt nyugellátások és a visszamenőlegesen járó emelési különbözet kifizetését. A bankszámlával rendelkező nyugdíjasok esetében az utalásra 2008. május 7-én kerül sor, ennek megfelelően a banki jóváírás időpontja május 9.
Nem mindenki elégedett az emeléssel
Sokan kifogásolják azonban a nyugdíjemelések csekély mértét, mert az nem követi az inflációt. Elég, ha csak azt vesszük, hogy az élelmiszerárak nem 1,1, hanem 10-20 százalékkal emelkedtek, hívta fel a figyelmet Takácsné Szűk Mária nyugdíjas adószakértő.
Aszódi Pál, az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület (ONYPE) elnöke szerint a nyugdíjasok helyzete jelenleg kifejezetten a lemaradás állapotában van. Ma Magyarországon 900 ezer- egymillió ember él hatvanezer forint alatti nyugdíjból. Belátható, hogy ez milyen életszínvonalat von maga után. A legfőbb gond a szociális biztonság hiánya, tette hozzá az ONYPE elnöke.
Késik az Idősügyi Törvény
A nyugdíjemelést előkészítő ülésen szóba került egy idősügyi stratégia, valamint a jó pár éve tervbe vett idősügyi törvény megalkotása is. Utóbbi jogszabályról nem csoda, ha még csak nem is hallottunk, ugyanis létrehozása éveket késik. 2001-ben Az Idősügyi Tanács megalkotta az Idősügyi Chartát, amely rendelkezett az idősek társadalomban elfoglalt helyzetéről és deklarált bizonyos alapvető jogokat. Ezen elvek mentén született volna meg az Idősügyi Törvény, hívta fel a figyelmet Aszódi Pál.
Létezik ugyan nyugdíjtörvény, ez azonban az idősek szociális helyzetéről nem, csupán a technikai feltételekről, így a nyugdíj-megállapításról és a nyugdíjemelési szisztémáról rendelkezik.
"Sajnálatos azonban, hogy a törvényhozó hatalom számos nyugdíjas szervezet, így például a Nyugdíjasok Országos Képviselete évek óta tartó sürgetése ellenére is közömbösséget mutat a téma iránt" - írja tanulmányában Majercsik János, a NYOK Jogi Bizottságának elnöke.
A törvényre azért lenne égető szükség, mert "a civilizáció magasabb fokán álló társadalmakban szorító problémaként merülnek fel az új demográfiai jelenségek, nevezetesen az életkor örvendetes meghosszabbodása, a népszaporulat kevésbé örvendetes csökkenése, a nemzedékek közötti számarányok eltolódása az időskorú nemzedék javára. Ez tényleges gondokat jelent, többletterheket ró az egész társadalomra, egészségügyi, szociális, kulturális és egyéb területeken", áll a tanulmányban.
A törvény rendelkezne többek között az idős emberekhez méltó életminőségről, a létbiztonságról, az esélyegyenlőségről, valamint a közös ügyekben való aktív részvételről, az önszerveződés lehetőségeiről is.
Bár az Egészségügyi Minisztériumtól azt a választ kaptuk, hogy a törvény megalkotása előkészületi szakaszban van, a szakszervezetek korántsem ennyire optimisták.
Simon Rita
