A forint augusztusban gyengült, majd szeptemberben erősödött, éves átlagban az első nyolc hónap átlagának is megfelelő 250 forint/euró körüli árfolyam valószínű. Az államháztartás hiánya a GDP mintegy hat százaléka lesz, vagyis még mindig nagyon magas, de kisebb a konvergencia-programban előirányzottnál.
Az összeállítás ismerteti: idén a harmadik negyedévben folytatódott a nagyon lassú gazdasági növekedés. Az exportorientált ipar júliusban is gyorsan bővítette termelését, miként folytatódott a belföldi keresletre termelő építőipar és kereskedelem visszaesése is. A kőolaj és a mezőgazdasági termékek növekvő világpiaci ára nehezíti az infláció csökkenését - jegyzik meg a kutatók.
A gazdasági növekedés üteme a II. negyedévben nagyon lelassult, mindössze 1,2 százalékos volt, s ebben a nyári hónapokban feltehetőleg nem történt lényeges változás. Az építőiparban az állami építési beruházások tavalyi, választások előtti megugrása utáni visszaesés most júliusban 14 százalékos zuhanással valószínűleg mélypontját érte el.
A járműgyártás a kül- és belpiacon is növelni tudta értékesítését. A beruházások színvonala 2007. I. félévében stagnált, a feldolgozóiparé azonban egyharmadával növekedett.
Az infláció túl van a csúcsponton, s szeptembertől erőteljesen mérséklődik. Ugyanakkor a mezőgazdasági árak - részben a kedvezőtlen időjárás okozta rossz hazai termés, részben a mezőgazdasági termékek energetikai hasznosítása és a gyorsan növekvő ázsiai fogyasztás okozta világpiaci keresletnövekedés következtében - fékezik ezt a folyamatot. Így az év egészében 7,5 százalékos, az év végén 5,5 százalék közelébe érő infláció várható.
A nominális bruttó keresetek júliusban tíz százalékkal emelkedtek. A költségvetési szektorban a 13. havi fizetés felének terhére már júniustól kifizetett külön juttatás hatására júliusban már több mint 9 százalékos volt a bérdinamika, az üzleti szférában viszont némi lassulás történt.
A versenyszektorban azonban eddig több mint tíz százalékos - vagyis az OÉT-megállapodás felső határánál is gyorsabb - volt a bérnövekedés. Ez részben a foglalkoztatás illetve bérezés tavaly szeptemberben lendületet kapott fehéredéséből fakadt.
Miközben tehát a költségvetési szektorban a következő hónapokban az I. félévinél gyorsabb, az üzleti szférában lassúbb keresetemelkedésre lehet számítani. Az év egészében több mint négy százalékos, a fehéredés hatását is figyelembe véve mintegy hat százalékos reálbércsökkenés várható.
A munkanélküliség idén eddig kisebb a tavalyinál, az év végére azonban - részben szezonális okok, részben a például a pedagógusok körében várható elbocsátások hatására - a tavalyi szint elérése várható a kutatók szerint.
MTI/Menedzsment Fórum
