A rendkívül alacsony mutató alaposan átrajzolja az idei makrogazdasági képet. Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője kiemelte: a további lassulás borítékolható volt, de a mértéke messze felülmúlta a várakozásokat. Az 1,2 százalékos tényadat ugyanis az 1,6 százalékos piaci konszenzusnál és az Erste 1,4 százalékos prognózisánál is lényegesen alacsonyabb lett. A maginfláció eközben 1,9 százalékon állt a júniusi 2 százalék után.
Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior elemzője is megerősítette, hogy a pénzromlás üteme közel tíz éve nem látott alacsony szintre süllyedt, és a tényadat 0,4 százalékponttal maradt el a piaci konszenzustól, miközben ők maguk is havi alapú áremelkedést vártak a csökkenés helyett.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza ugyanakkor rámutatott, hogy az adat pontosan megfelelt a piacon legoptimistább ING előrejelzésének. A meglepetést fokozza, hogy az áremelkedési ütem az MNB júniusi bizonytalansági sávja alá süllyedt, vagyis az energiaár-sokk és az aszály ellenére a magyar infláció már három hónapja fékeződik. A maginfláció 1,9 százalékon állt a júniusi 2 százalék után.
Igaza lett a jegybanknak: „Aki optimista, az a realista”
A friss adatok fényében teljesen új megvilágításba kerülnek Varga Mihály jegybankelnök júliusi szavai, aki az Mfor kérdésére – miszerint miért optimistább a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az inflációt illetően a piacnál – úgy reagált: „Lehet, aki optimista, az a realista.”
Az idő a jegybankot igazolta, amely már korábban is kiemelte, hogy a tavaly óta erősödő forint markánsan lehorgonyozza az inflációs várakozásokat.
A bolti élelmiszerek ára (a vendéglátás nélkül) jelentősen, 4,4 százalékkal esett vissza az előző év azonos hónapjához képest.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint ez a csökkenés a lakosság számára legfontosabb árucsoportban minden várakozást felülmúlóan kedvező, és vélhetően árcsökkenési rekord.
Hangsúlyozták: az élelmiszerárak mérséklődésében május óta semmilyen szerepet nem játszik az árrésstop.
Ez kizárólag a kedvező kül- és belpiaci trendeknek, valamint az erős forintnak köszönhető, ami ellensúlyozta a növekvő energiaköltségeket. Varga Mihály szintén megerősítette korábban, hogy az árrésstop esetleges kivezetése már nem járna érdemi hatással az inflációra nézve. Ezt az érvelést támasztja alá az MNB legutolsó, júniusi Inflációs jelentése is, amely szerint az árrésstopok megszüntetése nem okozna komoly áremelkedést a piacon. A jegybank júniusban alapvetően 1,8 százalékos éves áremelkedéssel kalkulált, ami a korlátozások teljes kivezetése esetén is mindössze 2 százalékra menne fel.
Virovácz Péter szerint széles bázisú deflációról van szó, hiszen a házon kívüli étkezésen kívül minden élelmiszer-alkategóriában árcsökkenést mértek, amit a nemzetközi folyamatok is segítettek. Nyeste Orsolya szerint továbbra is az élelmiszerek a legjelentősebb dezinflációs tényezők, amelyek egyetlen hónap alatt újabb 1 százalékkal (boltban 1,7 százalékkal) lettek olcsóbbak. Bár az aszály és az iráni háború drágulást sugall, ezek a kockázatok, úgy tűnik, a jövő évre tolódtak.
Molnár Dániel, az MGFÜ vezető elemzője megerősítette, hogy a forint erősödése az importárakon keresztül lenyomta a fogyasztói árakat. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza pedig azt is kiemelte, hogy a húskonzerv ára 26,9, a vajé 14,1, a sertéshúsé pedig 13,1 százalékkal mérséklődött éves alapon.
Balog-Béki Márta megjegyezte, hogy a fogyasztói kosárban több mint 30 százalékos súlyú élelmiszereknél mért 1,0 százalékos havi árcsökkenés 1-2 tizeddel lett nagyobb mértékű, mint amire számítottak.
Az OKSZ egyre türelmetlenebbül követeli az árrésstop kivezetését
A csütörtökön megjelent, az OKSZ által kiábrándítónak nevezett kiskereskedelmi adatok azt mutatják, hogy a lakosság továbbra is óvatos, így a fogyasztás felől semmilyen inflációs nyomás nem nehezedik a gazdaságra (a vegyes üzletek forgalma júniusban mindössze 1,8 százalékkal nőtt).
A szövetség szerint ez a környezet kiváló lehetőséget teremt az új kormány számára az árrésstop kivezetésére. Az OKSZ szerint a kivezetés visszahozná a nagy akciókat, elindítaná az elmaradt bolti beruházásokat és helyreállítaná a hazai beszállítói kapcsolatokat.
Fotó: Klasszis Média
Rezsi és üzemanyag: trükkös mérséklődés és a „védett ár”
A háztartási energia ára havi alapon 0,9, éves bázison 4,3 százalékkal csökkent, ezen belül a vezetékes gáz ára több mint a tizedével (-10,9 százalék) lett kisebb. Regős Gábor rámutatott: ez nem tényleges árcsökkenés, hanem a lakossági fogyasztási volumenek visszaesésének az eredménye, amit Nyeste Orsolya szerint az elszámolási sajátosságok is befolyásolnak.
Molnár Dániel és Virovácz Péter egyetértettek abban, hogy a háttérben a tavalyinál melegebb késő tavaszi időjárás áll, amit a KSH módszertani okokból csak időbeli elcsúsztatással tudott elszámolni. Az MBH Bank elemzője hozzátette, hogy ők ebben a kategóriában havi szinten még stagnálással számoltak, így a csökkenés pozitív meglepetést okozott.
A járműüzemanyagok 1,3 százalékos havi árcsökkenése a vártnak megfelelő volt. Nyeste Orsolya kiemelte: a „védett ár” június végi kivezetése ellenére a magasabb nagykereskedelmi árak a júliusi árfelírási időszakban még nem gyűrűztek át a kutak áraiba. Regős Gábor hozzátette, hogy a KSH a hónap első kétharmadában mér, így a hó végi drágulás már csak az augusztusi adatokba kerül be.
Mi történt a szolgáltatásoknál? Véget ért az önkéntes korlátozás
Teljesen más a kép a szolgáltatásoknál, ahol a vártnál nagyobb, havi szinten 1,6, éves szinten pedig 4,7 százalékos drágulást regisztráltak. Az Erste elemzője szerint az üdülési szolgáltatások főszezoni drágulása mellett a banki és telekommunikációs szolgáltatások júliusi áremelkedései terhelték a szektort. Ennek oka, hogy a szolgáltatók „önkéntes árkorlátozása” 2026 június végén lejárt.
Regős Gábor ugyanakkor megjegyezte: a telefon és internet 1,3 százalékos havi drágulása még így is elmaradt a tavalyi 4,4 százalékos infláció után várható korrekciótól.
Balog-Béki Márta szintén kiemelte, hogy a szolgáltatások 4,0 százalékról 4,7 százalékra gyorsuló drágulása az előrejelzésük felett alakult, az élelmiszerek között elszámolt házon kívüli étkezés pedig továbbra is gyors ütemben, éves szinten 6 százalékkal nő a bérek emelkedése miatt.
A banki tranzakciós díjakat is tartalmazó egyéb szolgáltatások ára viszont azonnal 2,7 százalékkal ugrott meg havi szinten. Nyeste Orsolya szerint a szolgáltatások drágulását szemmel láthatóan teljesen ellensúlyozta a többi főcsoport vártnál erősebb dezinflációja. Virovácz Péter kiemelte a közlekedési szolgáltatások, a parkolási díjak, a repülőjegyek (közel + 4 százalék), valamint a sportrendezvények és múzeumi belépők drágulását is.
Mit lép most a Magyar Nemzeti Bank?
Bár az elemzők korábban úgy gondolták, hogy a júliusi adat nem lesz érdemi hatással a monetáris politikára – mivel az MNB június után júliusban is 25 bázisponttal, 5,75 százalékra vágta az irányadó rátát –, a forgatókönyvek most változtak.
Virovácz Péter szerint a mai adat után az augusztusi kamatvágás már csak puszta formalitás, és ha nem jön globális energiaár-sokk, a kamatvágási ciklus ősszel is folytatódik. Az ING az év végére 4,75 százalékra várja az alapkamatot. Nyeste Orsolya és Regős Gábor egyetértenek abban, hogy ez az alacsony adat újra megágyaz a további jegybanki kamatcsökkentéseknek, így az augusztusi mellett nagy valószínűséggel a szeptemberi ülésen is vághat az MNB, az év végére akár 5,0 százalékig leszorítva az alapkamatot. A folyamat egyedüli gátja a gyengülő forint árfolyama lehet.
Ezzel szemben Balog-Béki Márta jóval óvatosabb forgatókönyvet vázolt fel: bár az augusztusi 25 bázispontos vágást ők is biztosra veszik, az MBH Bank várakozása szerint a jegybank az őszi hónapokban kivárhat, és a monetáris lazítás csak jövőre folytatódhat.
Kilátások: hol lehet az infláció mélypontja?
Az elemzők egybehangzó véleménye szerint a júliusi infláció jelentette az éves mélypontot, augusztustól – a szerencsejátékok, a taxik és az üzemanyagárak miatt – némi emelkedés várható.
Nyeste Orsolya ugyanakkor hangsúlyozta: a második félévre várt inflációemelkedés üteme jóval visszafogottabb lesz a korábban jelzettnél, és az éves mutató végig a 3 százalékos jegybanki cél alatt marad. Virovácz Péter szerint a forint ereje féken tarthatja az importált inflációt, az aszály és az energiakrízis hatása pedig csak 2027-ben jelenhet meg.
Az éves átlagos pénzromlást az ING idén mindössze 1,9 százalékra várja, míg az MGFÜ és a Gránit Alapkezelő 2,0 százalék körüli átlaggal számol. 2027-ben mindhárom elemzőház egységesen 3,0 százalék körüli átlagos áremelkedést jelez előre. Az MBH Bank tartja a korábbi előrejelzését, így idén 2,2 százalékos, jövőre pedig 3,1 százalékos éves átlagos inflációt prognosztizál.
