Az idei évben az egyik fő téma a sajtóban az elszálló devizaárfolyamok miatt bajba került devizahitelesek problémája volt. A frank alapú hitellel rendelkezők év közben több tízezerrel magasabb törlesztőket voltak kénytelenek kigazdálkodni, éppen ezért a kormány nemcsak a deviza alapú hitelezésnek üzent hadat, de az érintetteket segítő több programot is kidolgozott.
Pár hónap reménykedés után beütött a krach
A devizahitelesek problémája nem idén kezdődött, viszont vitathatatlanul ekkor csúcsosodott ki. 2010 év végén ugyanis már 117 ezer adós esett legalább egy hónapos késedelembe törlesztéskor, és a hátralékkal érintett hitelállomány közel 700 milliárd forint volt.
A 2011-es év 225 forintos frankárfolyammal indult, ami egészen április elejéig a hitelesek szempontjából kedvező, csökkenő trendet követett, hiszen ekkor már csak alig 50 fillér hiányzott a lélektani 200 forintos szint eléréséhez. Innentől azonban elkezdődött a négy hónapig tartó kálvária, melynek végén augusztusban rekordáron, 267,7 forintért lehetett egy frankhoz hozzájutni. A deviza drasztikus emelkedéséhez a világgazdasági folyamatok (európai problémák, kiújuló görög válság, augusztusi megugró olasz és spanyol kötvényhozamok) járultak hozzá. A befektetők ugyanis nyáron az arany mellett a frankot tartották menekülő eszköznek. A svájci jegybank eleinte kevésbé határozottan próbált meg változtatni az euró/frank keresztárfolyam egyre alacsonyabb szintjén, de a kurzus mind határozottabban menetelt a paritás irányába.
A frank alapú devizahitelesek számára a szeptember eleje hozta el az igazi változást, hiszen a svájci jegybank közleményt adott ki, hogy "nem tűri" tovább az euró-frank kereszt 1,2 alatti értékét, ezért innentől kezdve mindent megtesz, hogy az 1,2-es minimálisan meghatározott küszöbön tartsa a keresztárfolyamot, és a továbbiakban, ha szükséges, kész korlátlan mennyiségű devizát vásárolni. (Minderre azért került sor, hogy a svájci gazdaság helyzetén javítson). A hírre a forint árfolyama a frankkal szemben 25 forintos zuhanást produkált, és a 253 forintos árfolyam 230 alá csúszott percek alatt. Az már más kérdés, hogy a válság miatt és részben a kormány devizahiteleseket mentő végtörlesztési akciója miatt a forint nagyot gyengült az euróval szemben, ami ismét visszahozta a 250-es frankárfolyamot.
Adósmentés indul!
Hónapokon keresztül bizonytalan hírek láttak napvilágot azt illetően, milyen módszerekkel kívánna a kormány könnyíteni a bajba jutott adósok terhén. Ugyan áprilisban az mfor.hu birtokába került dokumentumból számos részlet kiderült, a kormány egy közleményben reagálva visszautasította az általunk írottakat, és azt minden alapot nélkülözőnek nevezte.
Ennek ellenére két héttel később, a kormány nyilvánosságra hozta az Otthonteremtési Stratégia részleteit, melynek hat pontja nagy átfedést mutatott az általunk közölt jegyzőkönyv-tervezet pontjaival. Ennek alapján kilakoltatási és árverezési moratóriumot, az adósmentéshez kapcsolódó közjegyzői költségek csökkentését, a bírósági végrehajtás újraszabályozását, a banki kölcsönszerződések közvetlen végrehajthatóságát, 190 forinton rögzített frankárfolyamot, a bankok által vállalt önkényes árfolyamrögzítést és a Nemzeti Eszközkezelő felállítását kívánta végrehajtani a kormány a segítség jegyében.
Csak kevesen segített első körben
Az eleinte kedvezőnek tűnő megoldásokról hamar kiderült, hogy a bajba jutottak csak kis százalékának nyújthatnak valós segítséget, éppen ezért az árfolyamgát kezdeti 190-es szintjét 180-ra vitték le - amiről egyébként előzetesen nem konzultáltak a Bankszövetséggel -, ugyanakkor az eurót 250 forintos, a japán jent pedig 2 forintos árfolyamon rögzítették. Ez gyakorlatilag egy addicionális, alacsony kamatozású hitelfelvételt jelent, mely azoknak nyújthat segítséget, akik fizetőképesek, de nem a végtelenségig. Az árfolyamrögzítés során ugyanis három évig a meghatározott árfolyamon törlesztenek, a fennmaradó összeg (frankhitel esetén 180-as árfolyam feletti tőketartozás és a kamatok) pedig egy gyűjtőszámlára kerül, melynek törlesztése csak a fenti határidő lejárta után kezdődött volna el, ami a szakemberek szerint jelentős jövőbeli terhet jelent az akkor esedékes törlesztőrészleteken túl.
Törlesztés egy összegben
Mivel a szakértők szerint is a fenti megoldás csak keveseknek segíthet, a Fidesz-frakció gondolt egy merészet, és szeptemberben bejelentették az egyösszegű végtörlesztés lehetőségét is, mely azoknak jelent segítséget, akiknek módjukban áll gyorsan a teljes összeget (2012 február végéig) előteremteni - megtakarításokból, kölcsönökből, vagy forinthitel felvételével. A javaslat benyújtásakor Lázár János így nyilatkozott: ezzel a megoldással jól járhatnak az emberek, mert kiléphetnek az adósságcsapdából, és jól járhatnak a bankok is, hiszen pénzhez juthatnak fizetésképtelen adósok helyett. De jó Magyarországnak is, hiszen minden egyes fizetéssel csökken az ország deviza-kitettsége, azaz biztonságosabb helyzetbe kerülünk mindannyian, miközben más országokban a bizonytalanság csak fokozódik. Ezt a lépést a hazai bankok mellett külföldről (elsősorban Ausztriából) sem nézték jó szemmel, sőt ez az egyik oka annak is, hogy az elmúlt időszakban hazánk megítélése romlik, a végtörlesztésre vonatkozó rendelet szeptember 26-án kihirdetésre került, az igény jelzésére pedig már csak december 30-ig van lehetősége a hiteleseknek.
Háromoldalú teherviselés
Mivel az IMF és a hitelminősítők is a magyar bankrendszerrel való kiegyezést, a kormány pedig a hitelezés beindítását szorgalmazta, újra elkezdődtek a tárgyalások a két fél között, melyek eredményeként a kormány december 15-i dátummal megállapodást írt alá a Bankszövetséggel, aminek a devizahitelesek megsegítése is a része volt. Ez alapján megvalósul a háromoldalú teherviselés (a gyűjtőszámlán felhalmozódó tőkerészt az adós, a felgyülemlett kamatot pedig a kormány és a bank fogja állni), a 90 napnál régebbi tartozásokat pedig forintosítják, majd annak a 25 százalékát elengedik. A szakértők szerint így már sokkal több embernek nyújtanak segítséget, mint a korábbi alternatívák tették azt.
A fentiek mellett ugyanakkor a magán- és a közszférában egyaránt egy újabb segítséget nyújt a kormány az adósságcsapdába esetteknek. November végén jelentették be, hogy a versenyszférában a végtörlesztéshez 7,5 millió forintig adómentes támogatást adhatnak a munkaadók a dolgozóiknak. A közszférában dolgozókra vonatkozóan pedig pár nappal később lehetett hallani erről a lehetőségről. Számukra Orbán Viktor levelet is küldött a napokban, melyben a végtörlesztés lehetőségére hívja fel a figyelmet, valamint tájékoztatja őket, hogy a törlesztéshez kedvezményes forinthitel igényelhető, és már csak december 30-ig jelezhetik az igényüket. Egyes vélemények szerint ezzel a tettel a kormányfő máris áthágta a Bankszövetséggel kötött megállapodást.
Székely Sarolta
mfor.hu
