3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A görög pénzügyi válság egyelőre nincs komoly hatással a kelet-európai országok gazdaságára, konkrét következmények csak a térségben tervezett kötvénykibocsátásoknál érzékelhetők, különösen a görög gazdasággal jobban összefonódott balkáni országokban: a krízis keresztülhúzhatja a kötvénykibocsátási terveket, drágíthatja a kibocsátást.

Csehország már jelezte, hogy egyelőre lemond eurókötvény-kibocsátási tervéről a kedvezőtlenné vált piaci feltételek miatt. Az ország 1 milliárd euró értékben tervezett kötvényt kibocsátani 10-15 éves lejáratra. A héten a lengyel pénzügyminiszter-helyettes is arról beszélt, hogy a görög válságra tekintettel a tervezettnél várhatóan kevesebb államkötvényt fognak piacra dobni. A kormány egy milliárd dollár értékű dollárkötvényt és 500 millió dollárnak megfelelő jenkötvényt tervezett kibocsátani.

Albánia is két héttel elhalasztotta első, 400 millió  euró értékű kötvénykibocsátását. Montenegróban egyelőre még nem nyilatkozott a kormány arról, hogy a májusra tervezett első, 200 millió eurókötvény kibocsátásra sort kerítenek-e. Macedónia sem hallatott még magáról, itt 175-225 millió euró értékben tervezték piacra dobni az első eurókötvényt a küladósság finanszírozására. Horvátország egyelőre még tartja magát az eredeti menetrendhez, és várhatóan két hónapon belül megjelenik a nemzetközi kötvénypiacon 1-2 milliárd eurónyi kibocsátással. A végső döntést a görög fejlemények tükrében fogják meghozni.

Elemzők szerint egyébként Bulgária és Románia tűnik a legsebezhetőbbnek a földrajzi közelség, illetve a nagyobb mértékű gazdasági összefonódás okán, illetve azért, mert a mérlegfőösszeg alapján a görög bankok részesedése 15-20 százalékra tehető a két ország bankrendszerében. Ugyanakkor a bolgár központi bank elnöke arról biztosította a pénzvilágot, hogy a bolgár bankrendszer stabil, a görög bankok - amelyek 28 százalékos piaci részesedéssel rendelkeznek - nem vontak ki pénzt az országból. A görög érdekeltségű bankok önálló jogi egységként működnek - csupán az Alpha Bank működik leányvállalatként - s ezeket szigorú ellenőrzés alatt tartja a központi bank.

A román központi bank elnöke szerint Romániában sincs ok az aggodalomra, a gazdaság nincs olyan nehéz helyzetben, mint Görögországban. Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában sem látják válságosnak a helyzetet a görög krízis miatt - bár komoly kockázati tényezőnek tartják - miután pénzügyi helyzetük stabilabb, gazdasági mutatói jobbak. Szlovákiában már ki is számolták, hogy a görög segélycsomaghoz 1,02 százalékkal, azaz mintegy 300 millió euróval fognak hozzájárulni.

MTI/Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!