Idén október elsejétől került összevonásra a pénzügyi felügyelet és a jegybank. Bár a kormány határozottan azon az állásponton volt, hogy a törvény elfogadásával megvárják az Európai Központi Bank véleményét, a néhány napja megjelent vélemény szerint nem folytatatott előírásnak megfelelő konzultációt a magyar kormány a nemzetközi szervezettel.
1) Nem megfelelő körülmények
Az Európai Központi Bank (EKB) honlapján megjelent vélemény szerint augusztus 24-én kaptak felkérést a véleményalkotásra, melyben sürgősséget kértek azzal az indokkal, hogy szeptember 9-én tárgyalja az Országgyűlés a javaslatot. Majd augusztus 30-án a véleményezésre küldött javaslattól eltérő változatot kezdett a parlament tárgyalni, amit az EKB nem kapott meg. Szeptember 16-án a módosító javaslatokról is kért véleményt az NGM, végül aztán az EKB véleményének hiányában fogadták el szeptember 23-án a javaslatot.
2) Nem megfelelő konzultáció
Végeredményben a törvényjavaslatról és a kormányrendelet-tervezetről szóló konzultáció tekintetében a magyar hatóságok nem feleltek meg az EKB-val való konzultációs kötelezettségüknek. A megjelent dokumentumban hangsúlyozzák, hogy a nemzeti hatóságok még különösen sürgős esetben, és a jogalkotási folyamat igen előrehaladott szakaszában sem mentesülnek az EKB-val a megfelelő időpontban történő konzultációs kötelezettsége alól. Az EKB a jövőben "méltányolná", ha az NGM eleget tenne ennek a kötelezettségének.
3) Következetlenség
A központi bank szerint a törvényjavaslat és a kormányrendelet-tervezet nem nyújtja a jogbiztonság megfelelő szintjét, hiszen az új integrált felügyeleti rendszerre egyszerre hivatkoznak az "MNB" és a "felügyeleti hatóság" szóhasználattal, és ezt csak néhány esetben indokolják meg. A jogbiztonság érdekében az egységes "felügyeleti hatóság" használatát javasolják.
4) Nem megfelelő az ütemezés
Az EKB kifogásolja a törvény életbe lépésének dátumát is, pontosabban az átmeneti időszak hiányát, hiszen 2013. október elsején miközben megszűnt a PSZÁF, az MNB-nek már el is kellett látnia az új felügyeleti feladatait és teljesen működőképesnek kellett lennie. Éppen ezért hosszabb átmeneti időszakot tartottak volna szükségesnek, hogy a pénzpiacon működő gazdasági szereplők belső eljárásaikat hozzáigazítsák az új struktúrához. Ezzel biztosítható lett volna a pénzügyi rendszer nagyobb stabilitása.
5) Nem megfelelő jegybanki és felügyeleti függetlenség
Az EKB szerint aggályos az EU Szerződés 130. cikkében foglalt központi banki függetlenség alapelvének történő megfelelés. Az EKB mindezek mellett azt is kifogásolja, hogy a nemzetgazdasági miniszter jóváhagyását követően vonhatja csak vissza a jegybank egy hitelintézet tevékenységi engedélyét. Annak érdekében, hogy a felügyeleti feladatok finanszírozása folytonos legyen, az MNB átmenetileg nem lesz képes díjat szedni a felügyelt jogalanyoktól a költségek fedezésére. Ez pedig a jegybank pénzügyi függeltenségét illetően vet fel aggályokat.
Az EKB megítélése szerint a jogbiztonság érdekében a PSZÁF elnöke által elfogadott jogszabályoknak továbbra is hatályban kellene maradni addig, amíg az MNB készen nem áll a szóban forgó tárgyköröket szabályozó új rendeletek elfogadására.
6) Maradtak a kormánynál makroprudenciális hatáskörök
Az EKB szerint a törvényjavaslat a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény, a tőkepiaci törvény és a fogyasztóvédelmi törvény nem megfelelően tükrözi a feladatok jegybank és kormány közötti megosztását. Éppen ezért előnyt jelentene további, a kormányzati hatáskörök MNB-re történő további átruházását előíró rendelkezések beiktatása.
7) Sérül a statisztikai adatok szolgáltatása
Az új törvény egyik módosítása hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, amely lehetővé teszi a jegybank számára, hogy a befektetési vállalkozások és árutőzsdei szolgáltatások működésével kapcsolatban egyedi azonosításra alkalmas adatokat továbbítson az EKB és a Központi Bankok Európai Rendszere számára az értékpapírtitok sérelme nélkül. Az EKB ebben az esetben az együttműködésre vonatkozó jogi kötelezettség betartását kéri.
mfor.hu
