A tekintélyes londoni lap felidézi, hogy a népszavazáson a résztvevők 80 százaléka elutasította a vizitdíjat és a kórházi napidíjat, holott ezek elenyésző összegek. Ennek ellenére a díjak olyan felháborodást váltottaki ki, mely 50 százalék fölé emelte a részvételt a népszavazáson.
A szegénység és a több évtizedes állami gondoskodás miatt a magyarok nem szívesen fizetnek ismét olyan szolgáltatásokért, amelyeket adójukkal egyszer már finanszíroztak, áll a cikkben.
A The Economist szerint az eredmény "a Fidesz diadala". Az ellenzéki párt "nagyot hasított a kormányzó szocialisták szavazótáborából is"; a díjakra 3,3 millió választó mondott nemet, csaknem egymillióval több, mint ahányan 2006-ban a Fideszre szavaztak.
A másik probléma a cikk szerzői szerint, hogy a magyar adóterhelés a legmagasabb az egész régióban, az alkalmazottak mintegy 20 százaléka fizeti az adóbevételek négyötödét. Más londoni elemzők ugyanakkor nem pártolják a magyar adócsökkentés ötletét, a Standard & Poor's legutóbbi leminősítésekor például a 2009-re tervezett adócsökkentéseket is azzal indokolta, hogy a magyarok bizalma csökken a kormányzati reformok iránt.
Az Economist cikke szerint ugyankkor vannak pozitívumok is a magyar gazdaságban: az államháztartás hiánya jelentősen csökkent tavaly, idén is tovább eshet. Ugyankkor a lap szerint a kezdeményezés már a Fidesz kezében van, mivel elvesztek a reformokba vetett remények a lakosság körében.
A magyar politikusok "azt teszik, amihez a legjobban értenek": rövid távú előnyökért perlekednek, miközben a szerkezeti problémákkal nem foglalkoznak. Mindeközben az egykor hátul kullogó, mára sztárreformerré előlépett Szlovákia akár már jövőre az euróövezet tagja lehet, Magyarország viszont legkorábban 2014-ben csatlakozhat, fejeződik be a The Economist helyzetértékelése.
