A statisztikai hivatal legfrissebb kereseti adatai szerint a pénzügyi szektor, illetve a költségvetés által finanszírozott szociális ellátók között a legnagyobb a bérszakadék most Magyarországon. Míg előbbi területen idén január és május között átlagosan 359 706 forint volt a havi nettó átlagkereset, az idősek otthonában, illetve más, szociális ellátással foglalkozó intézményekben 84 921 forintot lehetett keresni.
Ez természetesen csak az átlagokban meglévő különbségeket jelenti. A szórás a pénzügyi területen nyilvánvalóan nagyobb, ott a felsővezetői szinteken jellemzően több milliós fizetéseket kapnak, amihez még bónuszok is járnak. Egy ügyintéző a bankfiókban ennél jóval szerényebb juttatásban részesül.
Ilyen nagy eltérések a szociális ágazaton belül nincsenek, vagyis az átlagok valójában nem adják vissza hűen, mekkora differencia van a legjobban és a legrosszabbul fizető ágazatok között.
A statisztika azt is elárulja, hogy a pedagógusok a bérrendezés, illetve ehhez kapcsolódóan az életpálya-program ellenére is feleannyi pénzt tudnak hazavinni átlagosan, mint a banki szakmában dolgozók.
Természetesen a versenyszektor mindig is jobban meg tudta fizetni a munkavállalókat, a költségvetés erre a nagy ellátórendszerek esetében - mint az oktatás vagy az egészségügy - nem képes. Ezzel együtt tény, hogy a pénzügyesek közel 360 ezres nettójával szemben az oktatásban 188 741 forint volt a nettó átlagkereset idén az első öt hónapban.
Figyelemre méltó még, hogy miközben a vendéglátó szakma szenved az egyre kritikusabb méreteket öltő munkaerő-hiánytól, a fizetésekben nem tükröződik, hogy lassan lasszóval kell fogni a felszolgálót.
A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban 123 631 forint volt az átlagos nettó, vagyis úgy tűnik, hogy az egyik legrosszabb kereseti lehetőséget biztosítja a munkavállalónak a vendéglátás. Ez még akkor is igaz, ha azt nézzük, hogy két éve még csak 102 ezer forint volt a nettó. Mivel a többi ágazatban is emelkedtek a bérek, így azt sem lehet elmondani, hogy a felszolgálók, pincérek legalább a többi szakmához képest ütemesebb béremelésben részesültek volna.
Jövőre azonban nagyot léphetnek előre, ha valóban 240 ezer forintra emelkedik a garantált bérminimum az ágazatban, miközben ugyanez az összeg a nemzetgazdaság egészében 180 ezer forint lesz. Persze kérdés, hogy a többi ágazatban elfogadják-e ezt a helyzetet. A másik, súlyos munkaerő-hiánnyal küzdő ágazatban, az építőiparban például 140 400 forint volt a nettó, vagyis nem sokkal jobb a helyzetük.
Aki jól fizető állást keres, annak a pénzügyek mellett a kommunikációban, illetve az energiaiparban érdemes lesnie a lehetőségeket. Előbbi 340 855 forint nettó átlagot ígér, utóbbi pedig 316 680 forintot.
Baka F. Zoltán
mfor.hu
