A tavaszi nagy fogadkozásokkal ellentétben egyelőre egyre messzebb kerül a jegybank attól a céljától, hogy a kereskedelmi bankok kéthetes kötvényállományát 3600 milliárd forintra "szállítsa le". Pedig a hatalmas kamatveszteségeket generáló állomány tervezett leépítésével kapcsolatban előbb Matolcsy György elnök jelentette ki az MTI-nek adott áprilisi interjújában, hogy az kőbe van vésve. Majd a tavaszi stabilitási jelentést bemutató sajtótájékoztatón Nagy Márton ügyvezető igazgató deklarálta, hogy a kéthetes állomány mindenféleképpen 3600 milliárd forintra csökken.
Ezzel szemben a jegybank legfrissebb, szeptember végi statisztikája szerint a bankok 4320,9 milliárd forintot parkoltattak az MNB kéthetes kötvényeiben, ami 246 milliárdos bővülést jelent egyetlen hónap alatt. Így a mostani érték mindössze 177,8 milliárd forinttal alacsonyabb a márciusinál, ami után Matolcsyék meghirdették a 3600 milliárdos célt.
Mint azt már többször megírtuk, ennek az állománynak a leépítésére azért van szükség, hogy csökkenjen a jegybank kamatvesztesége, amely olyan mértékű, hogy februárra teljes mértékben elolvasztotta az MNB saját tőkéjét és tartalékait. Szeptember végén a jegybank mérlege szerint a saját tőke soron mínusz 19,3 milliárd forint szerepelt.
Ugyan a kamatveszteség mértékét folyamatosan csökkenti, hogy az alapkamat töretlen csökkenése miatt egyre kisebb összeget kell a kéthetes állomány után kamatokra fizetnie a jegybanknak, de a mostani 3,6 százalékos szint is jóval magasabb még az MNB nemzetközi tartalékain elérhető kamatnál. Vagyis a jegybank idei gazdálkodása (első félévben 41,6 milliárdos veszteség), illetve az államháztartás jövő évi terhei szempontjából (a jegybanki tőkéjét a büdzsének a következő évben pótolnia kell) nagyon nem mindegy, hogy a kéthetes állomány értéke eléri-e a célt, vagy legalábbis közelít-e hozzá.
De ahogy láttuk, szeptemberben nemhogy nem közelített, de nagy lépésben távolodott is tőle. És ennek a megugrásnak az oka a Növekedési Hitelprogram első pillére. Az olcsó hitelek forrása ugyanis, ahogy az az MNB-mérleg eszközoldalán is látszik a belföldi hitelek kéthavi 570 milliárdos megugrásával, kikerült a bankrendszerbe. Ez pedig növelte a bankok likviditását, ami a kéthetes kötvények állományában csapódott le. A jegybank által egyrészt a gazdaságban szereplő devizaforrások kivezetésére, illetve az olcsó hitelek többletlikviditást okozó hatásának kiszűrésére kitalált harmadik pillér ugyanis továbbra is döcög.
Ugyan a deviza- és kamatswapok bruttó állománya a múlt héten elérte az egymilliárd eurós szintet, de ebből két öthetes, 250-250 millió euró devizacsere már kifutott. Így a jelenleg aktuális nettó állomány 508 millió eurót tesz ki az eredetileg tervbe vett 4,4 milliárddal szemben.
Vagyis a kéthetes állomány szeptemberben nagyot nőtt, és ha az NHP első két pillérének meghosszabbítására, illetve a harmadik pillér népszerűtlenségére gondolunk, akkor valószínűleg további lassú emelkedést figyelhetünk majd meg. (Az első pillér folytatása ugyan továbbra is sikeresnek ígérkezik, de a növekedési üteme várhatóan kisebb lesz a nyári fordulónál.) Ez pedig mindenféleképpen kedvezőtlen tény a jegybank idei eredményére.
Kérdés, hogy tesz-e valamit a jegybank, akár a harmadik pillér feltételeinek a kereskedelmi bankok számára kedvezőbb módosítása irányában, akár más vonatkozásban. Mindenesetre a jegybanki vezetők a gazdálkodással kapcsolatban a kommunikációjuk alapján igencsak nyugodtnak tűnnek, legutóbb Kandrács Csaba, a Monetáris Tanács új tagja jelentette ki, hogy idén várhatóan nullszaldós lesz az MNB.
A jegybank mérlegéből még két fontos adatot lehet egyébként kiolvasni. A gazdaság készpénzállománya 14 milliárd forinttal tovább növekedett, így egy év alatt 17,7 százalékos ugrást láthatunk immár.
A másik lényeges információ, hogy a kormány betétjeinek összege, ha minimálisan is, de elmozdult 5 éves mélypontjáról, amely a devizabetétek növekedésének, illetve a forintbetétek csökkenésének az eredője.
mfor.hu
