A Központi Munka, Szociális és Családügyi Hivatal adatai szerint tavaly decemberben több mint 352 ezer ember élt szociális segélyből. Ennél csak 2006 decemberében volt magasabb a legszegényebbek száma, amikor meghaladta a 400 ezer főt.
A mélyszegénységben élők aránya decemberben 6,5 százalék felett volt, de voltak olyan járások is, ahol ez az arány meghaladta a 20 százalékot. A legszegényebbek száma egy év alatt 64 ezerrel emelkedett.
Járási szinten a Nagyrőcei járásban a legmagasabb a mélyszegénységben élők száma, a lakosság 22,55 százaléka él szociális segélyből. Ezt a Rimaszombati, a Rozsnyói és a Tőketerebesi járás követi 21-16,3 százalékkal.
Anyagi szükséghelyzetben levőnek a jogszabályok szerint az számít, akinek a havi jövedelme nem éri el a létminimumot, vagyis egy négytagú család esetében kevesebbet 469 eurónál. Az említett 352 ezer személybe beleszámolták a gyerekeket is, mivel a szociális hivatal a segélyt családonként számolja. A szociális ügyi hivatal szerint tavaly összesen 123 ezer gyerek élt olyan családban, ahol a jövedelem nem érte el a létminimumot, vagyis a legszegényebbek több mint egyharmada gyerek.
Az a négytagú család, melynek nincs egyetlen fillér saját jövedelme sem, legfeljebb 157,6 euró segélyt kaphat, ez egészül ki a családi pótlékkal és a gyessel, ha az eltartott gyerekek életkorától függően még jár a gyes.
A szociális ügyi hivatal adatai szerint a gyermekes családokat fenyegeti leginkább a szegénység. Ezt alátámasztja, hogy a legszegényebbek között tavaly kevesebb volt a gyermektelen házaspár és az egyedülálló személy, mint egy évvel korábban.
Ezzel szemben több mint 11 ezer olyan család csúszott le a legszegényebb rétegbe, amelyik 1-4 gyereket nevel.
Az Eurostat napokban nyilvánosságra hozott felmérése szerint is a gyerekeket veszélyezteti a legnagyobb mértékben a szegénység. Eszerint Szlovákiában a 0-17 év közöttiek 17 százaléka számít szegénynek, míg a teljes populációból az Eurostat szerint az emberek 11 százaléka.
MTI/Menedzsment Fórum