A törvényt 293 igen szavazattal, négy nem ellenében, egy tartózkodás mellett fogadta el a Ház. A kormánypárti és - a tartózkodó Gaudi-Nagy Tamás kivételével - a jobbikos politikusok támogatták az indítványt, csakúgy mint a független Pősze Lajos. A szocialista Göndör István, a Ház jegyzője, illetve három független képviselő - Ivády Gábor, Molnár Oszkár és Szili Katalin - nemmel szavazott. Az MSZP és az LMP képviselői nem vettek részt a voksolásban.
Fontos változás, hogy az eddigi kettő helyett legfeljebb három MNB-alelnök lehet, és a jelenlegi gyakorlattal szemben a jegybankelnök helyett a miniszterelnök tesz javaslatot személyükre az államfőnek. A módosítás a hivatalban lévő vezetők mandátumát nem érinti, a jegybank irányítása azonban új alelnökkel egészülhet ki.
Bővülhet a legfőbb jegybanki döntéshozó szerv, a monetáris tanács létszáma is, mivel a törvény alapján a jelenleg héttagú testületnek maximum kilenc tagja lehet. Az új tanácstagokat a parlament választhatja meg.
A monetáris tanács jogköre szélesedik, így feladatai közé tartozik majd, hogy a jegybankelnök javaslatára határozzon az alelnökök hatásköréről. Ugyancsak a monetáris tanács dönthet a hatáskörébe tartozó feladatok kommunikációjáról.
A tanács elnöke változatlanul a jegybankelnök, míg az elnökhelyettest - aki a rendeletkiadást kivéve helyettesítheti a jegybankelnököt - a tagok az évi első ülésen az MNB alelnökei közül választják meg.
A törvény értelmében a nemzeti bankban újból létrejön az igazgatóság, amely felel a monetáris tanács döntéseinek végrehajtásáért és az MNB működésének irányításáért. Az igazgatóságot a MNB elnöke és alelnökei alkotják.
A felügyelőbizottság elnökét és további három tagját ezután is a parlament választja meg, valamint helyet kap a bizottságban a pénzügyekért felelős miniszter képviselője és a tárcavezető által megbízott szakértő is.
Az eredetileg Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jegyezte jogszabály az EKB véleményének hatására több ponton is módosult az elmúlt két hétben. A változtatásokat döntően Rogán Antal és az általa vezetett gazdasági bizottság terjesztette a Ház elé. A záróvitában a fideszes politikus azt hangsúlyozta, hogy az EKB véleményét több mint kilencven százalékban figyelembe vették.
Így például államfői kinevezés helyett - a jelenlegi szabályozásnak megfelelően - továbbra is az Országgyűlés választhatja meg a monetáris tanács tagjait, az MNB elnökén és alelnökein kívül.
A gazdasági bizottság indítványára a törvényjavaslat deklarálja, hogy a kormány nem kísérli meg az MNB és vezetőinek befolyásolását, és az elnök parlament előtti beszámolási kötelezettsége sem okozhat beavatkozást a jegybank döntéshozóinak függetlenségébe, illetve nem befolyásolja az európai központi banki alapokmányból fakadó titoktartási kötelezettségét.
Ugyancsak bekerült a jogszabályba, hogy a nemzeti bank feltárja a pénzügyi közvetítőrendszer egészét fenyegető üzleti és gazdasági kockázatokat, elősegíti megelőzésüket, valamint a már kialakult rendszerszintű kockázatok csökkentését vagy megszüntetését, továbbá hogy feladata a jelentős pénzügyi intézmények likviditási helyzetének megítélése. Ezt a módosítást Rogán Antal azzal indokolta, hogy bár a törvényjavaslatból ez kimaradt, a kormány korábban olyan szövegtervezetet küldött az Európai Központi Banknak, amelyben szerepelt a makroprudenciális, vagyis rendszerszintű felügyeletre vonatkozó szabályozás, és az EKB a neki eredetileg küldött változatot véleményezte és támogatta.
Változás az is, hogy a szakminiszter nem előzetesen tájékoztatja a jegybankot a központi költségvetésről szóló törvény tervezetéről, hanem azután haladéktalanul, hogy a kormány a javaslatot elfogadta. Az MNB jogosult a tervezettel kapcsolatos véleményét megküldeni a szakminiszternek. E véleményt a Költségvetési Tanács ülésén az MNB elnöke jeleníti meg, de az nem köti a tanács tagjaként biztosított jogainak szabad gyakorlásában.
Szintén az EKB véleményének figyelembe vételével törölték az indítvány szövegéből, hogy a jegybank alkalmazottainak havi bére nem lehet több annál, mint amennyit az MNB alelnökei kapnak. Ezt a tervezett szabályt Simor András jegybankelnök korábban a független szakértői stáb megfenyítésének szándékaként értékelte, mondván, hogy a középvezetők fizetésének drasztikus visszaesését eredményezné (közülük ugyanis többen az elnöki és alelnöki fizetések törvényi csökkentése után többet keresnek a jegybanki felsővezetőknél).
Döntöttek arról is, hogy a jegybanknak nem azonnal, hanem március végéig kell összhangba hoznia alapító okiratát az új törvény rendelkezéseivel.
A jegybanktörvény - amely megőrzi a szervezet mai jogosultságait és feladatait, megváltoztatásához viszont kétharmados többséget ír elő - nem módosít a hatályos jogszabály megfogalmazásán, amely szerint az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, s ennek veszélyeztetése nélkül a rendelkezésére álló monetárispolitikai eszközökkel támogatja a kormány gazdaságpolitikáját. Változatlanul rögzítették, hogy a gazdaság külső stabilitásának megőrzése érdekében az MNB deviza- és aranytartalékot képez, és kezeli azt.
A mostanival megegyezően az új jogszabály is rögzíti, hogy az MNB monetáris politikáját, valamint az érvényesítésének eszközeit a törvény keretei között önállóan alakítja ki.
A nemzeti bank elnökének továbbra is beszámolási kötelezettsége van az Országgyűlés előtt, amely az évenkénti mellett eseti tájékoztatást is kérhet. A jegybankelnöknek ugyanakkor félévente be kell számolnia a parlament gazdasági bizottságának, ahol a beszámoló tárgyalásakor - kérésre - meg kell jelennie, sőt a házelnök, illetve a bizottság elnökének kérésére rendkívüli beszámolási kötelezettség is terheli.
A jegybankelnök havi bére a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó havi átlagos bruttó kereset tízszerese. A monetáris tanács elnökhelyettese ennek 80 százalékát, a többi MNB-alelnök az elnöki fizetés 70 százalékát kapja, míg a monetáristanács-tagok annak 60 százalékára jogosultak. A felügyelőbizottság elnökének tiszteletdíja havi bruttó 1,2 millió forint.
Az MNB változatlanul részvénytársasági formában működik, jegyzett tőkéje tízmilliárd forint.
A jegybanktörvény az elmúlt hetekben azután került az érdeklődés homlokterébe, hogy José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke levélben fogalmazta meg aggályait Orbán Viktor miniszterelnöknek és az előterjesztés visszavonását javasolta.
Több kritikát fogalmazott meg az indítvány miatt az EKB is, kiemelve, hogy a törvény másfél éven belüli három jelentős módosítása összeegyeztethetetlen a jogbiztonság elvével.
Simor András jegybankelnök először úgy nyilatkozott, hogy a beterjesztett kormányjavaslat súlyosan sérti az MNB függetlenségét és az európai uniós jogot, és annak az aggodalmának adott hangot, hogy a kormánytöbbség az új alelnök kinevezésével politikai komisszárt küldhet a jegybankba. Az ismertté vált módosító javaslatokat utóbb kisebb javításokkal elfogadhatónak nevezte, de változatlanil ellenezte új alelnök kinevezését és a monetáris tanács bővítését.
MTI
