Kevésbé elkeserítő a fiatalok munkanélkülisége itthon, mint Európában

Augusztus 12-e a nemzetközi ifjúsági nap volt, aminek apropóján az Eurostat, az Európai Unió statisztikai ügynöksége közétette legfrissebb adatait az európai fiatalok munkanélküliségi adatairól. A statisztikák tükrében nem sok fiatalnak van manapság oka az örömre.

 

Az EU-ban a lakosság több mint 18,8 százalékát teszik ki azok a 20 és 24 év közötti európaiak, akiknek nincs állása, és nem vesznek részt semmilyen oktatásban, tréningben sem. Az elmúlt évek során a fiatalokat sújtó munkanélküliség az EU egyik legégetőbb problémájává vált. 

 

Az EU népességének közel 17 százalékát alkotja az a több mint 90 millió 15 és 29 év közötti fiatal, akik igen különböző helyzetben vannak országtól, oktatástól és életkortól függően. 

 

A 15 és 29 év közöttiek esetében igen jelentős változások következnek be a tanulás világából a munka világába való belépéssel párhuzamosan. Míg a 15-19 éves korosztályban az EU fiataljainak többsége tanult 2015-ben, addig a 25-29 éves korosztályban jelentős része a fiataloknak munkanélküli. A köztes 20-24 közötti életkorba esőknek egy része pedig tanult vagy dolgozott.

 

Súlyosbodó probléma, hogy az életkor előrehaladtával azoknak a fiataloknak az aránya, akik se nem tanulnak, se nem dolgoznak (szerk.: ez a NEET ráta, young people neither in employment nor in education or training) drámaian elkezdett emelkedni. A NEET ráta 2015-ben 6,3 százalékon állt a 15-19 éves korcsoportban. Ugyanez a 20-24-es korcsoportban megtriplázódott 17,3 százalékra, és több mint 19,7 százalékra emelkedett a 25-29 éves korcsoportban, vagyis majdnem minden ötödik fiatal munkanélküli ebben a csoportban.

 

Magyarországon az elműlt évtizedben sikerült 2 százalékkal lefaragni a fiatalok munkanélküliségi rátáját, de még így is bőven van min dolgozni. Az Unió 28 tagállamának 18-24 életkori csoportba eső fiataljainak 15,8 százalékos átlagához képest nálunk 14,8 százalék volt az erre a korosztályra jellemző adat, ami némi bizakodásra adhat okot. Ezzel az adattal a mezőny közepén vagyunk, vagyis nálunk relatív mérsékelt azoknak a fiataloknak a száma, akik ebbe az életkorba esnek, továbbá nem dolgoznak vagy tanulnak.

 

 

 

A 20-24 éves korosztályban tavaly a legmagasabb NEET arányt produkálta a tagállamok közül Olaszország és Görögország, míg a legalacsonyabbat Hollandia és Luxemburg. Több mint minden negyedik 20-24 év közötti fiatal nem dolgozott, és egyúttal nem is volt semmilyen oktatási intézmény hallgatója Olaszországban (31,1 százalék). 26,1 százalék volt ezeknek a fiataloknak az aránya Görögországban, 24,2 százalék Horvátországban, 24,1 százalék Romániában, 24 százalék Bulgáriában, továbbá 22,2 százalék Spanyolországban és Cipruson.

 

Ezzel ellentétben a 20-24 év közöttiek Hollandiában vannak, ahol mindössze 7,2 százalékuk nem tanul, illetve nem dolgozik. Luxemburgban ugyanezen fiatalok aránya 8,8 százalék, Dániában, Németországban és Svédországban 9,3 százalék, Máltán és Ausztriában 9,8 százalék, a Cseh Köztársaságban pedig 10,8 százalék.

 

Uniós szinten is sürgető a helyzet, ugyanis több mint 5 millió 20-24 éves fiatal volt 2015-ben volt elveszve, azaz se nem volt alkalmazva, se nem volt bármilyen oktatási intézményben, tréningen hallgató. 

 

 

 

Az EU, mint egész meg tudta őrizni relatív stabilitását a fiatalok munkavállalásában és oktatásában 2006 és 2015 között.

 

Ehhez képest a legtöbb tagállamban jelentős változások történtek a vizsgált időszakban. A NEET arány legnagyobb emelkedése 2006 (tehát még a válság kitörése előtt) és 2015 között Olaszországban, Görögországban és Spanyolországban volt. Sikeresen tudott ugyanakkor javítani tíz tagország, többek között Németország (5,9 százalékponttal) és Bulgária (5,3 százalékponttal), Svédország (3,4 százalékponttal) és Csehország (3,4 százalékponttal), Magyarország (mintegy 2 százalékponttal) mutatói estek jelentősen.

 

A többi 18 országban ugyanakkor a fiatalok helyzete és kilátásai romlottak, Olaszországban 9,5, Görögországban 9,3, Spanyolországban 9, Spanyolországban 9, Cipruson 8,5, Írországban 7,8, Horvátországban 5,4, Romániában 5,2, Portugáliában 4,9, az Egyesült Királyságban 4,4, Dániában 4,3, míg Finnországban 4,1 százalékponttal emelkedett a mutató.