Az Európai Unióban éves bázison 2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, amely jócskán elmarad a hazai boltok által elért 6,2 százaléktól. Sőt, a magyar adat a negyedik legjobb az unióban a románok (7,9), a litvánok (7,1) és a lettek (6,8) után.
A legrosszabb eredményt Luxemburg érte el, ahol közel 10 százalékkal esett vissza a forgalom a kiskereskedelmi egységekben tavaly júniushoz képest. Szerbiában 1,9, Finnországban pedig 0,2 százalékkal. Rajtuk kívül még a norvégoknál volt némi visszaesés, de a tagországok többségében növekedést könyvelhettek el (5 országra vonatkozóan nem közölt júniusi adatokat az Eurostat).
A régióban a lengyeleknél szintén nagymértékű volt a növekedés 5,5 százalékos, míg Szlovákiában 2,7 százalék (Csehország számait nem ismerjük).
Ha nem az előző évhez, hanem májushoz viszonyítjuk az adatokat, hazánk akkor is jól teljesít, hiszen mialatt az unióban 0,5 százalékkal esett vissza a forgalom a szezonálisan is kiigazított adatok szerint, addig itthon 0,6 százalékos a növekedés.
Ezt a számot egyébként még a KSH sem közölte az előzetes adatokban. Ahogy a reggeli cikkben is írtuk, a júniusi adat meglepetése az élelmiszerek forgalmának korábbi szintre való gyorsulása, amelyet a havi bázisú adat is alátámaszt. Nem kizárt ugyanis, hogy valóban egyre többen alkalmazkodtak a vasárnapi zárva tartáshoz.
Visszatérve az uniós adatokhoz havi bázison Romániában (1,7), Ausztriában (1,3) és Dániában (1,1) nőtt legnagyobb mértékben a kiskereskedelem havi bázison. A legrosszabbul Németország (-2,3), Szlovénia (-1,6) és Lengyelország (-1,4) teljesített.
mfor.hu
