A tekintélyes brit gazdasági-politikai folyóirat "Rossz címkével ellátva" címet viselő írása szerint "Kelet-Európa" olyan földrajzi furcsaság, amely magában foglalja a fölrész közepén elhelyezkedő Csehországot, a délkeleti végeken meghúzódó Görögországot és Ciprust - amelyeket "Nyugat"-Európához szokás sorolni - azonban nem. Az elnevezésnek történelmileg sincs sok értelme: egyes térségi országok szigorú tervgazdálkodást folytattak, másoknak saját verziójuk volt, mint például Magyarország "gulyáskommunizmusa".
A már 1989-ben sem nagyon használható egységes megjelölés mára teljesen értelmetlenné vált, tekintettel a térségi országok sorsának eltérő alakulására a kommunizmus összeomlása óta. Azon országok között, amelyek egykor - saját nevükön vagy másokhoz tartozva - a "kommunista" jelzőt viselték, ma már több a különbség, mint a hasonlóság - áll a The Economist elemzésében.
A hetilap szerint a "Kelet-Európa" elnevezés alkalmazása azt sugallja, hogy ezek az országok a totalitárius uralom alatt is azonos sorsot szenvedtek el, és azóta is a rossz kormányzás, a nyomorúságos gazdasági helyzet értelmezését hordozza.
A gazdasági visszaesés megmutatta, hogy ez mennyire félrevezető. A lettországi bankválság "járványos terjedésével" kapcsolatos aggodalmak olyan szilárd helyzetű gazdaságokban is emelték a kockázati felárakat, mint Csehország és Lengyelország. "Ez a képtelenség egyes kívülállók más kívülállók félelmeivel kapcsolatos előérzeteire alapult" - fogalmaz a The Economist. A lap kiemeli, hogy a kontinens legnagyobb pénzügyi felfordulása valójában Izlandon ment végbe, és az EU-n belüli legnagyobb előrejelzett államháztartási hiányokat sem az "exkommunista kelet", hanem Nagy-Britannia és Görögország produkálja az idén. Az új görög kormánynak legalább 12,7 százalékos GDP-arányos államháztartási deficittel kell küszködnie az idén, de a hiány lehet akár 14,5 százalékos is - áll az elemzésben.
Az írás hangsúlyozza, hogy a tíz "keleti" EU-tagállam egyike sincs "ekkora pácban". Pontosan ugyanezt független londoni befektetési elemzők is megállapították már. A JP Morgan bankcsoport múlt hónapban kiadott összehasonlító elemzése azt írta, hogy egyetlen közép-kelet-európai gazdaságnak sem olyan rosszak a költségvetési mutatói, mint Görögországnak.
A ház december közepi londoni elemzése szerint "történelmi perspektívában tekintve" talán a magyarországi költségvetési konszolidáció a legjobb példa Görögország számára. Magyarország ciklikus kiigazítással számolt GDP-arányos elsődleges államháztartási deficitje a 2006-ban mért 7 százalékról 2008-ban 0,9 százalékra csökkent, 2009-ben pedig az így számított elsődleges egyenleg valószínűleg 2 százalékos többletbe fordult.
Ez évente átlagosan 3 százalékpontos javulásnak felelt meg az elmúlt három év során, amivel Magyarország jó eséllyel Európa legambiciózusabb költségvetési kiigazítását hajtotta végre. "Nagyjából ez az a szigorítási mérték", amelyre Görögországnak is szüksége lenne - állt a JP Morgan nemrégiben kiadott londoni elemzésében.
A The Economist pénteki írása szerint Szlovénia és Csehország életszínvonala most már beérte Portugáliáét. Néhány volt kommunista ország hitelminősítői besorolása jobb, mint egyes régi EU-tagállamoké. Szlovákia és Szlovénia csatlakozott az euróövezethez, Svédország, Dánia és Nagy-Britannia nem. Észtország legalábbis kívülről tekintve - egyike Európa legkevésbé korrupt országainak, és jóval kevésbé korrupt, mint például az EU-alapító Olaszország - sorolja a folyóirat elemzése.
A The Economist szerint az "új tagállam" megjelölés is egyértelműen veszít hasznosságából az évek múlásával. Az oxfordi egyetemnek is van egy "New College" nevű részlege, és ez a megjelölés 1379-ben megfelelő lehetett, ma már azonban kissé furcsán hangzik. A lengyelek, csehek, észtek és a többiek is abban reménykednek, hogy hamarosan elhagyhatják az "új" címkét, és így most már nem múltjuk, hanem érdemeik alapján ítélik majd meg őket - fejeződik be a folyóirat elemzése.
MTI
