A magyar gazdaság készpénzigénye nemzetközi viszonylatban magasnak tekinthető. 2007-ben a forgalomban lévő készpénz mennyisége Magyarországon meghaladta az euróövezet perifériális országaiban az euró bevezetése előtt tapasztalt, valamint a hozzánk hasonló gazdasági fejlettségű, közép- kelet-európai országokra jellemző értékeket is. Nem véletlen, hogy a gazdaság fehérítését célzó intézkedések részeként a készpénzhasználat korlátozása a gazdaságpolitikai törekvésekben is megjelent.
A készpénzhasználat megkönnyíti a feketegazdaság működését, ami kedvezőtlenül hat a hosszú távú gazdasági növekedésre. Emellett a magas készpénzigény - ami az elmúlt két évben megfigyelt, a gazdaság fundamentumaival (gazdasági növekedés, inflációs folyamatok) nem magyarázható készpénzkereslet-bővülés mellett alakult ki - a készpénzt helyettesítő fizetési módok szélesebb elterjedtségével szemben is pluszköltségeket róhat a gazdaságra.
Magasabb adók - több készpénz
A 2006 második felében bevezetett költségvetésihiány-csökkentést célzó intézkedések egyik része az adóterhek emelésére vonatkozott, ami önmagában nagyobb mértékű adóelkerülésre és ezáltal intenzívebb készpénzhasználatra ösztönözhette a gazdaság szereplőit. Ez ugyanakkor az adóellenőrzések szigorításával és a színlelt szerződések elleni fokozott fellépéssel párosult. A gazdaság fehéredésének hatása tetten érhető a bérek növekedésében, egyes becslések pedig az adóalap-kiesés csökkenésére utalnak, állítja a tanulmány.
Azonban ezzel együtt is úgy tűnik, hogy sokan még most is a készpénztartást választják a jövedelmek elrejtése céljából (ellentétben például azzal, amikor a „rejtett” jövedelem banki betétbe kerül). Ez a jelenség különösen a lakosság (az egyéni vállalkozókat is magában foglaló) körében feltételezhető: az adóellenőrzések adóalanyi körök szerinti súlypontja ugyanis a lakossági szereplők részarányának növekedése irányába tolódott el 2007-ben, az őket érintő vagyongyarapodási vizsgálatok száma pedig többszörösére bővült a korábbi időszakhoz képest.
A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a kamatadó 2006-os bevezetése, a költségvetési hiány mérséklését célzó intézkedésekkel járó magasabb adóterhek és a szigorúbbá váló adóhatósági intézkedések nagymértékben növelték a rejtett gazdaság készpénzforgalmát.
Ez több szempontból sem kedvező: az elrejtett jövedelmeken, illetve az adóelkerülésen keresztül egyszerűbbé teszi a rejtett gazdaság működését, valamint az alternatív fizetési módok szélesebb elterjedtségével szemben is plusz költségekkel jár.
A fejlett országokban számos példát láttunk a készpénzhasználat visszafogásának hatósági szabályozására. Ezek vagy a fekete gazdaság mozgásterének korlátozását célozzák, vagy a tranzakciók lebonyolítását a teljes gazdaság szintjén kevésbé költséges fizetési módok felé próbálják terelni. Magyarországon is történtek kísérletek a készpénzhasználat visszafogására, ezek azonban csak rövid ideig voltak érvényben, vagy a hatálybalépésig sem jutottak el.
A bankkártyás fizetések száma is kevés
A magyar adatok vegyes képet mutatnak: a bankkártyás vásárlások alacsony száma mellett az ATM-en keresztüli készpénzfelvétel mértéke sem tekinthető magasnak. Ennek egy lehetséges magyarázata, hogy Magyarországon a készpénzfelvétel több mint húsz százaléka bankfiókokban és postahivatalokban felszerelt POS-berendezéseken keresztül történik, ami egyben relatíve kisebb ATM-es készpénzfelvételi arányt eredményez.
Menedzsment Fórum
