A kínai aranypiacról készített elemzésben a szervezet hangsúlyozza, hogy aranytermelésben Kína 2007 óta világelső, és már most is a második számú aranyfogyasztó India után. Az egy főre jutó évi 0,26 grammal azonban még hátul áll a rangsorban. A WGC szerint már nem sokáig: az utóbbi fél évtizedben átlagosan évi 13 százalékkal nőtt a kereslet az 1,3 milliárd lakosú országban. Tavaly már több mint 14 milliárd dollár értékben használtak fel aranyat Kínában, összesen 462 tonnát, ami a globális fogyasztás 11 százaléka.
2019-re a kereslet megduplázódik - jósolja az 1987-ben alapított WGC, amely szerint Kína világpiaci részesedése a 2002-es 5 százalékról bővült tavalyig 11 százalékra. A gazdaság szinte valamennyi szektorában növekszik az igény az arany iránt, ékszer formájában, magánszemélyek befektetési eszközeként és ipari alapanyagként is mind népszerűbb.
Az arany a dollár sorsának alakulása körüli bizonytalanságok miatt a pekingi központi bank stratégiájában is egyre fontosabb szerepet kaphat - írja elemzésében a WGC, amely szerint a kínai aranybányák hat éven belül kimerülnek, és a megugró kereslet hatására nekilódulhatnak az új lelőhelyek felkutatására és kiaknázására indított beruházások.
MTI/Menedzsment Fórum
