Maduro először szólalt fel az új parlament előtt, beszédében bejelentette a hatáskörének kibővítését lehetővé tevő a gazdasági szükségállapotot. Rendeletét mások mellett azzal indokolta, hogya helyzet "katasztrofális".
"Valódi viharral állunk szemben. Nem Maduro viharával, ahogy ezt sokan hiszik, hanem egy olyan országos helyzettel állunk szemben, amely minden venezuelai család életére kihat" - mondta.
A hatvannapos szükségállapot értelmében Maduro beleavatkozhat a venezuelai vállalatok ügyeibe, illetve valuta- és árkorlátozást vezethet be.
A venezuelai elnök bejelentését megelőzően a latin-amerikai ország központi bankja 2014 vége óta először ismertette az ország gazdasági mutatóit. Mint kiderült, Venezuela gazdasága a tavalyi év első kilenc hónapjában 4,5 százalékot csökkent, ugyanebben az időszakban az infláció pedig 141,5 százalékot ért el.
A világ legnagyobb ismert kőolajkészletével rendelkező ország gazdasága várhatóan az idén is csökkeni fog, legfőképpen a kőolaj világpiaci árzuhanása miatt. Venezuela bevételeinek mintegy 96 százaléka származik az olajkivitelből.
Maduro emellett közölte, "eljött annak az ideje", hogy emeljék a benzin árát Venezuelában. Gazdasági szakértők szerint erre azért lett volna már korábban is szükség, hogy növeljék az ország devizatartalékait, de eddig az elnök ezt elutasította politikai megfontolásból. A decemberi parlamenti választások óta ellenzéki többségű venezuelai törvényhozás szerint hatalmában áll a gazdasági szükségállapotról szóló elnöki rendeletet jóváhagyni, vagy elutasítani.
Venezuela súlyos recesszióval, a világon a legmagasabb inflációval és kiterjedt - egyebek mellett olyan alapvető termékeket, mint az étolajat és a WC-papírt is érintő - áruhiánnyal küzd, miközben hatalmas kőolajkészletei vannak. Maduro szocialista kormánya az ellenségei által indított "gazdasági háborút", az ellenzék az elhibázott gazdaságpolitikát okolja az ország helyzetéért.
MTI
