Hátravan még a feketeleves a bankok számára

"Úgy gondolom, hogy ez az év még nem a növekedés éve lesz. Romlást, legjobb esetben stagnálást várok" - mondta az mfor.hu kérdésére a bankok profitkilátásairól Zavagyil Zoltán, az Üzleti Bróker Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) statisztikája szerint 2010-ben 38,1 milliárd forint volt a hazai bankrendszer (részvénytársasági formában működő kereskedelmi bankok) adózott eredménye a 2009-es 209,1 milliárd után. A csökkenés főként két tényezőnek köszönhető: a továbbra is magas céltartalékolásnak és a bankadónak.

Tavaly a két véglet az OTP és az MKB voltak: a legnagyobb hazai pénzintézet magyarországi tevékenysége 147 milliárd forintos profitot hozott, az MKB viszont csoportszinten 117,8 milliárdos, a hazai tevékenységet tekintve pedig 61,5 milliárdos veszteséget mutatott. Zavagyil Zoltán szerint kettejük közül az OTP várhatóan idén is "hozni fogja számait", az MKB ilyen nagyságrendű vesztesége azonban nem fog megismétlődni.

"Az MKB hatalmas vesztesége után, a második hullámban a jelentős kkv-piaci részesedésű, ingatlanprojektekben élen járó bankoknál több, méreteiben az MKB-veszteségnél  kisebb volumenű (10-20 milliárd) veszteség prognosztizálható" - véli a banki tanácsadó.

"A ráfordítások legbizonytalanabb eleme a céltartalékolás indokolt szintje, ezen a területen minden bank vakon tapogatózik, mivel ilyen méretű nemfizetéssel a szereplők nem találkoztak, nincsenek tapasztalati számok" - véli a tanácsadó.

Zavagyil Zoltán szerint a képzett céltartalék volumene szubjektív, a bankmenedzsment optimista, vagy pesszimista szemléletén múlik. A másik szubjektív eleme a bank üzletpolitikája, azaz hogy ki mit akar üzenni a piacnak: inkább egy brutális veszteség idén, hogy jövőre már jó számok legyenek, vagy inkább éveken keresztül folyamatosan magas (de nem brutális) céltartalék képzéssel igyekszik megemészteni a nemfizető követeléseket.

Ráadásul a szakember nem osztja sokak optimizmusát azzal kapcsolatban, hogy javulni fog a helyzet a portfóliók terén. "2008-tól kezdve ugyanerre a kérdésre minden évben azt mondták a szakemberek, hogy majd jövőre jobb lesz. Attól tartok, hogy az igazi feketeleves még hátravan" - fejtette ki kérdésünkre. (mfor.hu szerk: a PSZÁF 2010-előzetes adatai szerint közel 100 milliárddal csökkent az értékvesztés volumene 2009-hez képest a részvénytársasági formában működő bankoknál.)

Ennek oka pedig szerinte az, hogy a nem teljesítő hitelek arányának csökkenéséhez a hitelvolumen növekedésére lenne szükség, erre azonban kicsi az esély, mert a külföldi bankok a tőkeallokációjuk során alulsúlyozzák magyar leányaikat, másrészt a magyar gazdasági növekedés jó esetben is év vége felé lesz érzékelhető. "Harmadrészt az aktív hitelezés újrakezdéséhez a  bankoknak el kell(ene) végezniük a saját házi feladatukat, azaz levonni a válságból a  tanulságokat és kidolgozni a kockázatkezelés, kockázatvállalás új módszertanát, hogy ilyen arányú hitelbedőlés ne ismétlődhessen meg" - emeli ki.

"Bármelyik céltartalék képzési utat is járja egy bank, amíg saját banki működésének anomáliáit nem oldja meg, a monitoring, és a workout rendszerét nem helyezi új alapokra, addig esélye sincs a megújulásra" - véli Zavagyil Zoltán. Szerinte a bankok a legtöbb esetben információhiány, vagy nem a valóságnak megfelelő információ miatt későn tudnak érdemben beavatkozni a folyamatba. Távol vannak az ügyféltől, akkor szembesülnek a problémával, amikor az már nem fizet. Ilyenkor már kényszerpályán vannak, futnak a pénzük után, a kulcs a megelőzés lenne.

A banki tanácsadó szerint nem valószínű, hogy bankok vonulnának ki a piacról a nagy veszteségek miatt, összeolvadások azonban jöhetnek, sőt ez a folyamat már el is kezdődött. "Az OTP ha nem követi el ugyanazokat a hibákat mint az itteni külföldi tulajdonú nagybankok, akkor a mostani terjeszkedését követően 3-5 éven belül elindulhat nyugat felé is" - véli Zavagyil.

A szakember szerint a kkv-k kényszerű finanszírozási szükséglete miatt lehetőség nyílik további magyar tulajdonú bankok térnyerésére. A takarékszövetkezetek összeolvadását, centralizálódását, és egy vagy két „kis OTP” működését, majd tőzsdei bevezetését, a jelenleg működő külföldi tulajdonú, nem „mamut szervezettel” rendelkező, rugalmasan működő kis- középbankok piaci térnyerését vizionálja.