Egy évvel a rövid távon mért, 18 százalékos csúcs után idén márciusban történelmi negatív mélypontot ért el az Mfor Nyugdíjas Árkosár-index. Az idősek által jellemzően vásárolt élelmiszerek ára 13,1 százalékkal csökkent egy év alatt – ahogy azt előre megjósoltuk. Havi szinten viszont alig mozdultak az árak, február elejéhez képest mindössze 0,3 százalékkal kellett többet fizetniük a szépkorúaknak a hazai hipermarketláncok kasszáinál.
A százalékoknál sokkal jobban érthető, kifejezőbb forintértékben ez azt jelenti, hogy február elejéhez képest a hipermarketekben a havi nagybevásárlás ára mindössze 83 forinttal emelkedett, így az Mfor Nyugdíjas Árkosár márciusi értéke 28 136 forint. Ez az összeg 4232 forinttal alacsonyabb, mint az egy évvel ezelőtti, még az árrésstop 2025. március 17-i bevezetése előtti összeg.
Egy hónappal ezelőtti előrejelzésünk ismét bevált, hiszen február elején azt írtuk, „márciusban minden idők legalacsonyabb értékét fogja mutatni az Mfor Nyugdíjas Árkosár-index, ami mínusz 13-15 százalékra is eshet”.
A rendkívül jó világnak azonban ezúttal vége lesz. Április elején már nem fog megjelenni az Mfor Nyugdíjas Árkosár-indexben az a bizonyos bázishatás, ugyanis akkor már az árrésstop utáni, csökkentett árakhoz kell majd viszonyítanunk az árcédulákon feltüntetett összeget.
Most úgy sejtjük, áprilisra az Mfor Nyugdíjas Árkosár értéke nem fog érdemben változni, míg
az Mfor Nyugdíjas Árkosár-index még mindig negatív tartományban fog maradni, az 0 és mínusz 3 százalék között fog elhelyezkedni.
Jelenleg úgy látjuk, az index talán az őszi hónapokban vehet fel ismét pozitív értéket.
Módszertan
Az ugyancsak a Klasszis Média által megjelentetett laptársunk, a Privátbankár immár 19 éve elvégzett Árkosár-felmérésére támaszkodva állítottuk össze az Mfor Nyugdíjas Árkosarát, mely azt hivatott bemutatni, hogy mennyibe kerül egy nyugdíjas havi bevásárlása. Egy aktív-, valamint egy nyugdíjaskorú fogyasztói kosara ugyanis eltér egymástól: bizonyos termékeket nagyobb, míg másokat egyáltalán nem, vagy kisebb mennyiségben vásárolnak idős honfitársaink.
A termékek meghatározásához a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) életszínvonal statisztikáját hívtuk segítségül, mely egyik táblája mennyiségek szerint tartalmazza, hogy miből mennyit vásárol egy nyugdíjas háztartás egy évben, ezt pedig elosztottuk a hónapok számával. Ez alapján állítottuk össze a 21 termékből álló nyugdíjas kosarunkat, melyben a legnagyobb mennyiségben vásárolt alapvető élelmiszerek szerepelnek. Ehhez súlyozva társítottuk a három nagy hipermarket árait laptársunk adatbázisából. Így nemcsak arra kapunk választ, hogy idős honfitársaink melyik hipermarketben mennyiért tudják beszerezni az élelmiszereket, de ennek átlagát véve az is kiderül, mennyit kell fizetniük egy havi nagybevásárlásért.
Egyben felhívjuk a figyelmet, hogy az Mfor Nyugdíjas Árkosár-felmérés csak a hipermarketláncokban megvásárolható élelmiszertermékek árát vizsgálja, azaz nem alkalmas általánosságban a nyugdíjak reálértékének megállapítására.
Nyugdíjas Árkosarunkat egészen 2020 januárjáig visszamenőlegesen is kiszámoltuk, ez lehetőséget ad arra, hogy egy, a mindennapokban érzékelhető árindexet számoljunk.
Unalmas egy hónap, izgalmas egy év
Az egy hónap alatt alig-alig mozdult áraknak megfelelően a jelentősebb (10 százalékot elérő) ármozgások is „igazságosan” oszlanak meg, 2-2 arányban. Egy hónap alatt 18,7 százalékkal csökkent az alma ára, míg kereken 10 százalékkal lett olcsóbb a tejföl. Ezzel párhuzamosan februárhoz képest 21,1 százalékkal kell többet fizetni a burgonyáért, 16,6 százalékkal pedig a banán ára emelkedett meg.
Az árrésstop előtti utolsó árakhoz viszonyítás pedig igazán érdekesen alakult. Az nem meglepő, hogy
nincs olyan termék, mely 10 százalékot meghaladó mértékben drágult volna, de kisebb áremelkedést is csak két terméknél tapasztaltunk:
a joghurt 2,8 százalékkal, a tojás pedig 1,5 százalékkal lett drágább egy év alatt.
Ezzel szemben az árrésstop az árkosarunkban szereplő 21 termék közül 10-nek az árát csökkentette 10 százalékot meghaladó mértékben. Így
- tejfölért 53,1 százalékkal,
- az almáért 46,8 százalékkal,
- a margarinért 37,1 százalékkal,
- a krumpliért 36 százalékkal,
- a sertésmájasért 32 százalékkal,
- a párizsiért 29,4 százalékkal,
- a lisztért 21,7 százalékkal,
- a narancsléért 20,6 százalékkal,
- a tejért 15,8 százalékkal,
- a cukorért pedig 12,4 százalékkal
kell kevesebbet a hipermarketek pénztárainál hagynunk.
Most már „úgy vannak a számok”
Egy év alatt a nyugdíjak összege 7,3 százalékot emelkedett. Ez a tavaly novemberi nyugdíj-kompenzációból, a januári rendes év eleji emelésből, illetve a 14. havi nyugdíj negyedének február közepén kiutalt összege (mely az emelkedésből 1,9 százalékot tesz ki) alapján jön ki. Ezzel párhuzamosan – mint láttuk – a nyugdíjasok által jellemzően vásárolt élelmiszerek ára 13,1 százalékkal csökkent.
Kétéves összevetésben a nyugdíjemelkedés mértéke 10,7 százalék, a 14. havi nyugdíj nélkül számítva 8,6 százalék volt. Ugyanebben az időszakban az árkosárban szereplő élelmiszerekért 2,5 százalékkal kellett többet fizetni a kasszáknál.
Ha három évet vizsgálunk, akkor a 21 százalékos (a 14. havi nyugdíj nélkül 18,7 százalékos) nyugdíjemelkedéssel szemben az árkosárérték 7,7 százalékos csökkenése áll.
Négyéves időtávon a nyugdíjak 51,1 százalékos (a 14. havi nyugdíjat nem számolva 48,2 százalékos) emelkedését mértük. Ezzel az idősek élelmiszerkosarának 30,1 százalékos áremelkedése áll szemben.
Öt évre visszatekintve azt látjuk, hogy az idősek pénztárcája 70,6 százalékkal lett vastagabb. Ha azonban ebből kivesszük a 13. és 14. havi juttatást, akkor a nyugdíjemelés mértéke 57,5 százalék. Ugyanezen az időtávon az élelmiszerekért kiszámlázott összeg 54,6 százalékkal lett magasabb.
Ha pedig hat évre nézünk vissza, akkor azt tapasztaljuk, hogy a nyugdíjak 81,5 százalékkal, a 13. és 14. havi nyugdíjtól eltekintve pedig 64,2 százalékkal nőttek. Az árkosárban szereplő termékekért ezzel párhuzamosan 53,3 százalékkal kell mélyebben a pénztárcába nyúlni.
(A „ha úgy vannak a számok” egy Orbán Viktortól származó „szólás”: a miniszterelnök még 2017-ben beszélt így a nyugdíjemelés lehetőségéről - a szerk.)
Az Mfor Nyugdíjas Árkosár korábbi cikkei ide kattintva olvashatók. >>>
