Tavaly 2,4 százalékkal maradt el a reálkereset az előző évitől, a fogyasztóiár-index 4,2 százalékos növekedése mellett, közölte pénteken a KSH. Ez azt jelenti, hogy 2007 után ismét csökkent a fizetésünk értéke - három éve dupla ekkora, 4,8 százalékos mínuszt voltunk kénytelenek lenyelni, igaz, akkor az infláció nyolc százalék volt.
Az elmúlt öt évben komolyabb emelkedést csak 2005-ben és 2006-ban könyvelhettünk el: akkor a reálkereset 6,3, illetve 3,5 százalékkal nőtt, 3,6, illetve 3,9 százalékos infláció mellett. 2008-ban már csak minimális, 0,7 százalékos emelkedésre voltunk képesek, miközben az infláció 6,1 százalékra kúszott fel.
Több mint százezer munkahely tűnt el
Szintén nem túl pozitív a kép, ha az elmúlt évek foglalkoztatottsági adatainak alakulását vizsgáljuk. Az alkalmazásban állók létszáma 2009. január–decemberben átlagosan 2 millió 661 ezer volt, ami 3,7 százalékos csökkenésnek felel meg a 2008-as 2 millió 763 ezerhez képest. Ha a 2005-ös 2,787 milliós adathoz viszonyítjuk a tavalyit, akkor a visszaesés mértéke 4,5 százalék.
2009-ben a költségvetési szférában - döntően a közfoglalkoztatás bővülése miatt - 3,6 százalékkal nőtt a létszám, e nélkül számolva viszont 0,6 százalékos mínusz figyelhető meg. A versenyszférában viszont komoly mértékű, 6,7 százalékos létszámcsökkenés következett be.
Keresetek: a közszolgák jártak a legrosszabbul
Ami a fizetéseket illeti, tavaly az összességében 2,4 százalékkal csökkenő reálkereset a versenyszférában 0,2 százalékkal emelkedett, a költségvetési szférában - döntően a 13. havi juttatás kifizetési szabályainak változása miatt - 8,3 százalékkal mérséklődött.
A bruttó átlagkeresetek 0,5, a nettó átlagkeresetek 1,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A bruttó átlagkeresetek a versenyszférában 4,3 százalékkal növekedtek, a költségvetés területén viszont - a fent már említett okból - 7,9 százalékkal elmaradtak az előző évitől.
A versenyszféra átlagát meghaladó mértékben emelkedtek a keresetek az energiaipar (7,3 százalék), a szállítás, raktározás (5,4 százalék), valamint az ingatlanügyletek (4,7 százalék) nemzetgazdasági ágakban.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset éves szinten átlagosan 3,4 százalékkal nőtt; a versenyszférában dolgozók alapbére 5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit, míg a költségvetési szféra alkalmazottainak alapilletménye az előző évitől 0,3 százalékkal maradt el.
A versenyszféra-kereset alakulásában az is szerepet játszott, hogy - a fizikaiakat jellemzőnél kisebb létszámleépítés eredményeként - a magasabb keresettel rendelkező szellemi foglalkozású munkavállalók aránya megnőtt.
Havi 124 ezret visz haza az átlagmagyar
Tavaly a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 199 800 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 200 200, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 201 600 forint. Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 124 100 forintot, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 91 800, a szellemi foglalkozásúaké 157 700 forintot tett ki. 2009. júliustól a havi nettó átlagkeresetek növekedési üteme az adójogszabályok változása miatt meghaladta a bruttó átlagkereset bővülését.
A nettó kereset átlagosan 1,7 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A versenyszférában 4,4 százalékos növekedés, a költségvetési szervezeteknél pedig 4,5 százalékos csökkenés jelentkezett.
A 212 700 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem egy százalékkal nőtt az előző év január-decemberhez képest. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,1 százaléknak felelt meg, adta hírül a KSH.
W. B.
