„A következő négy évben gazdaságfilozófiai fordulatra lenne szükség a magyar gazdaságban, a versenyképességet kell a középpontba állítani, nem pedig az állami újraelosztást, mint az elmúlt években” – hangzott el a tavaly ősszel létrejött Reformszövetség szombati sajtótájékoztatóján, melyen a szervezet programját mutatták be.
Hosszútávon kell gondolkodni
„A rövidtávú válságkezelés nem elég, hosszabb távon kell gondolkodni. Az Európai Unó költségvetése 2013-ig van kidolgozva, így addig ismertek az uniós források, ezért volt kézenfekvő, hogy ezt az időtávot vizsgáljuk” – kezdte előadását Békesi László, a Reformszövetség gazdaságpolitikai munkacsoportjának vezetője, aki a napokban élesen bírálta a miniszterelnök adóátrendező terveit. A volt pénzügyminiszter szerint abban mindenki egyetért, hogy a magyar gazdaság teljesítőképessége alacsony, ezért jórészt az alacsony foglalkoztatás, a csökkenő versenyképesség és a magas állami újraelosztás felelős.
„A következő négy évben a versenyképesség javítását kell a középpontba állítani, mindent ennek kell alárendelni. Szigorú fiskális- és jövedelempolitikára van szükség, csökkenteni kell az állami újraelosztást, hogy csökkenthetők legyenek az adók” – vázolta fel a program alapjait Békesi.
A Reformszövetség elképelése szerint egy egyszeri jelentős kiadáscsökkentésre lenne szükség, majd azon a szinten kéne befagyasztani a kiadásokat a következő évekre. Békesi szerint ez az első nagy lépés mintegy 1325 milliárd forint lehetne, majd a befagyasztás a következő években további 1000 milliárdos lefaragást jelentene, így összesen mintegy 2200-2300 milliárddal lehetne csökkenteni a kiadásokat négy év alatt.
„Ezekkel a lépésekkel 2013-ra a jelenlegi 50 százalékról 42 százalékra lehetne csökkenteni az állami újraelosztás mértékét, ez megfelelne a környező országok gyakorlatának” – tette hozzá Békesi László.
Az állam működésén 500 milliárdot lehetne spórolni
„Magyarország jelenleg romló gazdasági helyzetben van, azzal szembe kell nézni, hogy véget ért az olcsó finanszírozás kora, a külföld nem lesz hajlandó tovább finanszírozni a magyar adósságot, ezért van szükség jelentős kiadácsökkentésre” – vázolta fel a helyzetet Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezetője, aki szintén részt vett a program kidolgozásában.
A statisztikák szerint az Európai Unióban jelenleg hazánkban a negyedik legmagasabbak az állam működési költségei, ebben a tekintetben nálunk jóval fejlettebb országokat is megelőzünk – mondta el a szakember. A visegrádi országokhoz képest 2-3 százalékkal magasabbak a működési költségek itthon, ebből négy év alatt mintegy 500 milliárd forintot lehetne lefaragni.
„A működési kiadások csökkentése több területet is érintene: meg kéne szüntetni például a felesleges háttérintézményeket, az önkormányzati képviselők juttatásait is jelentősen meg kéne nyirbálni, valamint a nyugdíjon kellene spórolni” – vélekedik a közgazdász.
Palócz Éva szerint a tizenharmadik havi nyugdíj bevezetése önmagában egy elhibázott lépés volt, mivel a magyar adófizetők jelenleg nem bírják el ezt a terhet. Úgy véli, hogy később lehet mód nyugdíjemelésre, ha a gazdaság növekvő pályára állt. Békesi László ezzel kapcsolatban elmondta: a Reformszövetség csomagja 2013 környékére teszi azt, amikor elindulhat a nyugdíjemelés első hulláma.
Békesi szerint a tervezett nyugdíjjal kapcsolatos intézkedések közé tartozik, hogy meg kellene szüntetni a korkedvezményeket, illetve felül kellene vizsgálni a korai nyugdíjba vonulás feltételeit. A volt pénzügyminiszter úgy véli: a szociális kiadásokon is lehetne spórolni, az a véleménye, hogy minden alanyi jogon járó szociális juttatást, így például a családi pótlékot is el kéne törölni a jelenlegi formájában, és jövedelemhatárhoz kötve adni az embereknek. Így a legszegényebbek kapnák a legtöbb pénzt, de természetesen ezt össze kéne hangolni egy foglalkoztatásösztönző programmal.
„Nem kerülhető meg a tandíj kérdése sem, mivel az állam finanszírozóképessége korlátozott, valamilyen formában részt kell vállalni belőle” – tette hozzá Békesi László.
Az állami kiadások lefaragása terén Palócz Éva kiemelte még, hogy a szakemberek szerint szigorítani kellene a rokkantnyugdíj rendszerét, meg kéne nyirbálni a rokkantnyugdíjasok számát, valamint be kellene szüntetni a pazarlást az állami vállalatoknál és a fejlesztéseknél.
A Reformszövetség szakemberei úgy vélik, hogy a csomag minden intézkedésével összességében 1,5 százalékkal lehetne emelni a magyar gazdaság potenciális növekedését, így a válság lecsengése után mintegy 4 százalékos növekedésre lenne képes hazánk.
Egy százalékos ingatlanadót javasolnak
A Reformszövetség adókkal és járulékokkal kapcsolatos elképzeléseiről Oszkó Péter, a Deloitte magyarországi vezetője beszélt. Szerinte hazánkban jelenleg túl magas az adóék a környező országokhoz képest, ezt érdemes lenne csökkenteni. Az adóék a munkabérből történő összes elvonást jelenti, azaz a munkaadó és a munkavállaló által fizetett adókat és járulékokat összesen. Nálunk ez jelenleg 54,4 százalék, míg például Csehországban 42,8 százalék, Szlovákiában pedig 38 százalék.
„Hazánkban a marginális adóterhelés 73 százalék, ez azt jelenti, hogy egy bizonyos sávhatár feletti összegre ennyi az adóteher. Ez arra ösztönzi a munkavállalókat, hogy csak a sávhatárig vallják be a jövedelmüket” – vázolta fel Oszkó Péter. Éppen ezért a Reformszövetség elképzelései szerint még az idén 5 millió forintig javasolják kiszélesíteni az alsó, 18 százalékos szja-kulcs sávhatárát, majd 2011-től további emelést látnak szükségesnek. A szakemberek várakozásai szerint ez azt eredményezhetné, hogy sokkal többen fizetnék be az adót valós jövedelmük után.
A szervezet programjában szerepel az értékalapú ingatlanadó bevezetése is, ezzel kapcsolatban a Deloitte vezetője elmondta: modelljük szerint 30 milliós értékhatár felett egy százalék lenne az adó mértéke.
Mindezek mellett úgy vélik, hogy az áfát 24 százalékra kellene emelni, Oszkó Péter szerint ez is az aktívaknak kedvezne, mivel ők az adósáv kitolásával visszakapnák azt a pénzt, amennyivel emelkednének az árak. Ugyanakkor a szakember azt is hozzátette, hogy legkésőbb az euró bevezetésekor vissza kell csökkenteni ezt az adónemet a korábbi szintre.
A Reformszövetség elképzelései szerint a vállalatok adóterheit is csökkentenék, a társasági adó kivételével, mivel az versenyképes a régióban. Oszkó Péter szerint az egyéb adók kivezetése lehetne a cél, így például fokozatosan kellene megszüntetni a helyi iparűzési adót. „Ez az adónem jelenleg mintegy 500 milliárdos bevételt jelent évente az önkormányzatoknak, ezt úgy lehetne fokozatosan megszüntetni, ahogy a gazdaság növekedése lehetővé tenné, hogy az állam pótolja a kieső bevételt” – vázolta fel a javaslat lényegét az adószakértő.
Munkahelyek százezreit kéne megteremteni
Fontos a foglalkoztatás növelése is, mivel jelenleg a 25 és 60 év közötti munkaképes lakosságnak mindössze 54 százaléka dolgozik – emelte ki Chikán Attila, egykori gazdasági miniszter. Szerinte több százezer munkahelyre van szükség a következő négy évben, főleg a fiatalok, a 25-40 év közötti nők, a 40 év feletti férfiak, az alacsony iskolázottságúak és a fejletlen kistérségekben élők foglalkoztatására kellene fókuszálni. „Nem tudok konkrét számot mondani, de két-háromszázezer új munkahelyre feltétlenül szükség lenne” – vélekedik a Reformszövetség tagja.
Beke Károly
