Kármán András közölte: októberben nyilvánosságra hozzák a jövő évi büdzsé főbb ismérveit, ami várakozásai szerint megszünteti a Magyarországot övező bizonytalanságot.
Az államtitkár szerint bár jelentős a kétszázmilliárdos teher a bankokon, úgy véli, a bankadó nem sodorja veszélybe a pénzintézeteket. A közteher hitelezésre és így a gazdasági növekedésre gyakorolt hatása nagyrészt a pénzügyi szektor viselkedésén múlik - jelentette ki hozzátéve, hogy ha a bankok elhiszik, hogy a kormány középtávon nem kíván rájuk az EU-ban versenyhátrányt okozó adót kivetni, akkor nem kell tartani káros folyamatoktól.
Kármán András a bankadó jövő évi feltételeiről szólva azt mondta: egyetlen kérdésről, az adóalapról lehet tárgyalni a pénzügyi szférával. Vagyis arról, hogy a bankok, a biztosítók és az egyéb vállalkozások adóját miként osszák fel az egyes intézmények között. Erről az érintettek megegyezhetnek egymással, az álláspontjukat a kormány figyelembe veszi - tette hozzá.
Az államtitkár szavai szerint 2013-ra alakítja ki a kormány az egykulcsos, 16 százalékos, családokat támogató adórendszerét. Azt mondta: 2013. január elsejétől az új szabályok szerint számíthatják ki az adófizetők keresetük közterhét.
Kármán András szerint az adójóváírás jelenleg rendkívül bőkezű: amellett, hogy a minimálbért teljes egészében adómentessé teszi, az átlagos keresetet meghaladó jövedelmek közterhét is csökkenti. "Az adójóváírást nem töröljük el, ám szűkíteni szeretnénk, méghozzá úgy, hogy a lehetőség leginkább a csekély jövedelemből élők anyagi helyzetén javítson" - fogalmazott.
Arra kérdésre, hogy körvonalazódott-e már, hogy a személyi jövedelemadó miképpen támogatja majd a családokat, az államtitkár elmondta: jelenleg szakmai vita zajlik arról, hogy az állam általában támogassa-e a gyermekvállalást, vagy a harmadik gyerek vállalását ösztönözze erősebben. Elismerte azonban, hogy az adóztatás mégsem a népesedést leginkább befolyásoló tényező. A családi viszonyok mellett az otthonteremtési lehetőségek, a bölcsődei és óvodai ellátás, a foglalkoztatás helyzete és a jövedelmi kilátások egyaránt befolyásolják a gyermekvállalási hajlandóságot. A kormány célja, hogy a hatáskörébe tartozó valamennyi kérdésben legalább középtávon érdemi eredményt érjen el.
MTI
