A StartupBlink által immár közel egy évtizede kiadott Global Startup Ecosystem Index több százezer adatpont felhasználásával és elemzésével készül, kitérve az ökoszisztéma legfontosabb szereplőinek súlyára, gazdasági hozzájárulására, márkaértékére, illetve az üzleti szabályozói környezetre. Ami az adózási feltételektől kezdve a kockázati tőke vagy egyéb forrásbevonási formán át nagyon sok mindenre kiterjed.
Fotó: Facebook/Kapitány István
„Nem zebrákat, hanem a nemzetközi színtéren is sikeres unikornisokat szeretnénk látni” – erről Kapitány István, a kormány gazdasági és energetikai minisztere (hivatalosan akkor még csak jelöltje) beszélt a május 11-i parlamenti bizottsági meghallgatásán. Azóta több mint öt hónap telt el, a háttérben pedig szakmai szinten hamar elindult a mozgolódás a hazai innovációs ökoszisztéma megerősítésére. Ebben a folyamatban kulcsszerepet töltene be a Balogh Petya nevével fémjelzett Restart Hungary, amely már több mint 140 javaslatot dolgozott ki a kormány számára. Ezekről bővebben ebben a cikkben olvashatnak:
Románia hátát nézzük ezen a listán (is)
A StartupBlink a 2025-ös kiadványában még az 51. helyre tette a magyar startup-ökoszisztémát, idén viszont már az 53. helyen találjuk Magyarországot. A koronavírus-járvány óta egy masszív visszaesést figyelhetünk meg, hiszen 2020-ban még a 37. helyen álltunk.
A StartupBlink módszertana szerint ugyan az elmúlt egy évben is fejlődött a startup-ökoszisztémánk (12 százalékponttal), azonban jóval kisebb ütemben, mint például a közel 33 százalékpontos javulást bemutató, és ezzel a 44. helyre felugró Romániáé.
A közép- és kelet-európai régió éllovasa Csehország, amely a 32. helyen áll (remélhetőleg a csütörtöki, első cseh-magyar kormányülésen erről a titokról is megtudott valamit a magyar delegáció), közvetlenül utána pedig Lengyelországot találjuk. Bulgária, Ukrajna és az említett Románia előz még meg minket. Horvátország viszont négy helyet rontva már Magyarország mögött található, miként Szlovénia, Szerbia és Szlovákia is (utóbbi az 59. helyen zárja a régiós különversenyt).
A sokat dicsért észt modell
A balti országokat, különösen Észtországot etalonként szokták felhozni a startupokkal foglalkozó szakmai szervezetek az innovatív technológiai vállalkozások lehetőségeit elemezve. A Dealroom amszterdami székhelyű, üzleti adatszolgáltató és piacelemző vállalat jelenleg 9 észt székhelyű unikornist tart számon, vagyis olyan, startupként indult vállalkozásokat, amelyek ma már globális méretű céggé nőtték ki magukat, az értékük pedig meghaladja az 1 milliárd dollárt.
Közülük a legismertebbek a pénzügyi-technológiai (fintech) iparág meghatározó szereplője, a Wise, a mobilitási szolgáltatásokat nyújtó Bolt vagy a kiberbiztonsággal foglalkozó Blackwall. De főleg a kezdeti, katalizátorszerepe miatt meg kell említenünk a 2003-ban internetes kommunikációs szoftvervállalatként alapított, de 2025-ben megszűnt Skype-ot is.
A Restart Hungary október 13-i háttérbeszélgetésén is elhangzott, hogy Észtország az adózási szabályai miatt különösen kedvező környezetet teremt az induló technológiai vállalkozások számára. Ahogy viszont ezek a cégek nagyobb növekedési fázisba kapcsolnak és elérik a scaleup (vagyis a 100 millió dolláros kategóriát), már kevésbé jelenik meg ez a kezdeti előny.
Ezért az észteknél is jellemző a startupok elvándorlása: az Észtországból indult, később unikornissá váló cégek 67 százaléka más külföldi országokban hajtotta végre ezt a méretugrást (jellemzően az Egyesült Államokban).
Az igazi mintaállamok
A StartupBlink listájának dobogóján nincs változás, azt továbbra is toronymagasan az Egyesült Államok vezeti több mint 314 ezer ponttal. Köröket verve a második helyen álló, 80 ezer pontos Egyesült Királyságra, illetve a harmadik helyezett Izraelre.
A top 10 gyakorlatilag változatlan a 2025-ös rangsorhoz képest: Szingapúr, Kanada, Svédország, Németország, Svájc és Hollandia is őrzi a helyét. Az egyedüli új szereplő Ausztrália, amely Franciaországot szorította ki az elitklubból.
Egy év alatt a legdinamikusabb növekedést a közép-ázsiai régió mutatta be, amit a Karib-térség és Közép-Afrika követ. Egyedül Kelet-Ázsia csúszott vissza, amit leginkább a 15. helyre szoruló Kína romló teljesítménye magyaráz. Ha pedig még inkább a részleteire bontjuk, akkor a kínai startup-ökoszisztéma visszaesése a két megapolisz, Peking és Sanghaj 1-1 pozíciós rontására vezethető vissza (előbbi a 6., utóbbi a 8. helyen áll).
A városok rangsora – hol van Budapest?
Nem meglepő módon a világ leginkább startupbarát városa a Szilícium-völgy fellegvára, San Francisco, megelőzve az Egyesült Államok másik, keleti partján fekvő New Yorkot.
Fotó: DepositPhotos.com
A top 10-ben egyébként még két amerikai várost találunk: Los Angelest, illetve Bostont és környékét. Az első európai város a listán a harmadik helyen szereplő London, míg az első európai uniós szereplő Párizs. Berlin a 15. helyen áll.
Ahhoz, hogy Budapestet megtaláljuk, meglehetősen sokat kell lefelé haladnunk a listán: a magyar főváros a 144. pozíciót foglalja el.
A StartupBlink kiemeli, hogy a magyar startup-ökoszisztéma továbbra is erősen Budapest-központú: a magyar főváros összpontszáma csaknem hússzorosa a második magyar városénak, a 754. helyen álló Szegednek.
A harmadik Debrecen, míg a top ezerbe még Pécs és Miskolc fért be. A mostanit megelőző, 2025-ös kiadványában a platform megemlítette a helyi IT-tehetségek hiányát, amit az elvándorlás (agyelszívás) okoz, valamint az általános gazdasági és intézményi kihívásokat, amelyek a Tisza-kormány alatt (Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szavaival élve) az előnyükre változhatnak.
A magyar startup-központok
Az elvándorlás problémáját a Dealroom adatai is alátámasztják, hiszen a magyar alapítók által eddig létrehozott unikornisok mindegyike (7 ilyet azonosítanak) külföldön épült fel: a többségük az Egyesült Államokban.
A jelenlegi legsikeresebb, magyar alapítókhoz köthető unikornisok közül a LogMeIn nevű, távoli számítógép-eléréssel, IT-támogatással és vállalati szoftverekkel foglalkozó céget nevezi meg, amely ma már GoTo néven működik. És aminek a története eléggé klasszikusnak számít magyarországi startup-viszonylatban. A céget 2003-ban alapították Budapesten, azonban a későbbi forrásbevonáshoz elengedhetetlen volt, hogy az Egyesült Államokban lépjen tőzsdére: a vállalat papírjait 2009-ben vezették be a technológiai Nasdaqra.
A Dealroom szerint a magyar startup-ökoszisztéma értéke 8,6 milliárd amerikai dollár (328 forintos dollárárfolyammal számolva 2820 milliárd forint). A román piac ennek közel, a cseh pedig több mint a kétszerese. A 20,5 milliárd dolláros lengyel és a 29,5 milliárd dolláros osztrák piachoz képest pedig még nagyobb a lemaradásunk.
A piacelemző vállalat nyolc magyarországi felsőoktatási intézményt említ meg, amelyek egyfajta startup-központként funkcionálnak.
Fotó: bme.hu
Az első a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a második a Budapesti Corvinus Egyetem, a harmadik pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE). Az első vidéki intézmény a negyedik helyen a Szegedi Tudományegyetem, míg a fővárosi dominanciát még a Debreceni Egyetem képes megtörni.
A Restart Hungary a kormányhoz eljuttatott javaslataiban a piaci szféra és a felsőoktatási intézmények közötti sikeresebb együttműködésre is javaslatokat tesz. Kíváncsian várjuk, hogy egy év múlva lesz-e már bármilyen kézzelfogható eredménye a magyarországi startup-ökoszisztéma feltámasztására tett erőfeszítéseknek.
