A kormány előszeretettel veszi elő időnként a teljes foglalkoztatottság kártyáját, melyhez hónapról hónapra közelítünk a statisztikák szerint. Az adatok mögött azonban kedvezőtlen kép rajzolódik ki: a foglalkoztatottság növekedésével párhuzamosan csökken a magyar dolgozók hatékonysága, vagyis az uniós átlaghoz képest egyre kevesebbet tudnak megtermelni. Ez pedig úgy lehetséges, hogy főként az alacsony hozzáadott értékű munkák révén bővül a foglalkoztatottság.
Az Eurostat napokban frissített adatbázisa szerint 2015-ben a magyar egy foglalkoztatottra jutó termelékenység az EU átlagának 70,3 százalékát tette ki (vásárlóerő-paritáson számolva, vagyis az egyes országokban eltérő árszínvonalból fakadó különbségek korrigálva vannak). Ennél rosszabbul pedig csak 4 tagállam tudott rosszabbul teljesíteni:
- Horvátország az EU átlagának 68,7,
- Lettország 64,5,
- Románia 59,4,
- Bulgária pedig 44,2 százalékát tudta hozni.
Közülük egyedül a horvátok hozzák azt, ami mi magyarok, vagyis a csökkenő termelékenységet. A románok látványosan javulnak, hiszen 2010 óta a termelékenység 51,9 százalékról 59,4-re ugrott, aminél nagyobb növekedést az élen álló írek tudtak mutatni, 45,1 százalékpontosat.
Az élen tehát Írország áll, ahol egyetlen foglalkoztatott termelékenysége az EU átlagának 185,9 százalékát tette ki, mögötte Luxemburg áll 166,3 és Belgium 130,1 százalékkal.
Elkeserítő a helyzetünk akkor is, ha szűkebb területre koncentrálunk és csak a visegrádi országokat hasonlítjuk össze. Míg 2010-ben még a lengyel dolgozók nálunk is jobban le voltak maradva, mára ez a helyzet megfordult és hazánk lett a sereghajtó. A helyzetet pedig csak súlyosbítja, hogy 2014 után 2015-ben is csökkent a termelékenység. Az ábrán jól látható, hogy
nemcsak az EU-átlaghoz, de a régiónkhoz képest is egyre nőtt a leszakadásunk.
mfor.hu
