Hozzátette: Magyarországon ebben a vitában a politikai célú manipulációk sajnálatos módon felülírják a tényeket és a szakmai szempontokat. Azok az országok, amelyekben viszonylag alacsony a társasági nyereségadó, még nem minősíthetők adóparadicsomnak. Ha ez lenne a meghatározó, akkor Németországhoz és Franciaországhoz képest Magyarország is adóparadicsomnak lenne tekinthető, míg Magyarországhoz képest Írország lenne az. Az az állítás tehát, hogy a 10 százalékos társasági nyereségadó okán Ciprus adóparadicsom lenne, hamis.
A legfejlettebb gazdaságú országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) álláspontja szerint, amelyet teljes mértékben oszt az Európai Bizottság, és amely a G20 csoport áprilisi londoni csúcsértekezletén is megerősítést nyert, adóparadicsomnak az az ország tekinthető, amely tisztességtelen adóversenyt folytat, így például a külföldi befektetőknek alacsonyabb adókulcsot kínál, mint a hazai cégeknek. További jellemző az adórendszer áttekinthetetlensége és az együttműködés, az adatszolgáltatás megtagadása más országok számára azok saját adófizetőiről, azok ottani üzleti tevékenységéről, bevételeiről, befektetéseiről, adóköteles jövedelmeiről. Ciprus esetében ezek egyike sem áll fenn.
Offshore cégeknek pedig az olyan vállalatok tekinthetők, amelyek abban az országban, ahol bejegyezték őket, semmilyen gazdasági-üzleti tevékenységet nem folytatnak, csupán más országokban keletkezett bevételeiket irányítják oda adókikerülés céljából - fejtette ki Kovács László.
Beszámolt arról is, hogy az Európai Unió tagállamainak becslések szerint évente többszáz milliárd euró veszteséget okozó adóelkerülés és adócsalás ellen az Európai Bizottságévek óta következetes harcot folytat. Több javaslatot is tett az áfa-csalás visszaszorítására, amelyek közül néhányat az uniós pénzügyminiszteri tanács már jóvá is hagyott, és azok rövidesen életbe lépnek, míg mások még jóváhagyásra várnak.
"Ugyancsak a pénzügyminiszteri tanács asztalán van az az Európai Bizottság által februárban elfogadott javaslatom, amely megtiltaná a tagállamoknak, hogy a banktitokra hivatkozva megtagadják az adatszolgáltatást más tagállamok adófizetőinek ottani pénzügyeiről" - tette hozzá a magyar biztos.
Végül a miniszterek asztalán van az a bizottság által elfogadott Kovács-javaslat is, amely a kamatadó kikerülését megakadályozó, de jelenlegi formájában hiányos szabályozás olyan módosítását kezdeményezi, amely megszüntetné a kiskapukat.
Várható, hogy ezeket a javaslatokat a pénzügyminiszteri tanács még ebben az évben jóváhagyja - hangsúlyozta Kovács László.
Mindezt egyrészt a tagállamok veszteségeinek a válság miatt különösen fontos mérséklése, másrészt az indokolja, hogy miközben százmilliók tisztességesen tesznek eleget adófizetési kötelezettségüknek, egyes cégek és magánszemélyek óriási összegeket vonnak ki a kötelező adózás alól - fűzte hozzá.
