<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

A nyugdíjpénztári portfoliók hozama jelentősen visszaesett az első félévben, amit a magán ág esetében a választható portfoliós rendszer (VPR) bevezetésének következtében gyors ütemben emelkedő részvényhányad tovább súlyosbított - állapítja meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) jelentése. A működés költségfedezettsége mind a magán-, mind az önkéntes nyugdíjpénztári területen számottevően javult.

A magánnyugdíjpénztári ág vagyonnal súlyozott, féléves átlaghozama -9,83 százalék volt, az önkéntes nyugdíjpénztáraké -6,91 százalék körül alakult. A korábbinál számottevőbb különbség túlnyomórészt a magán ág magasabb részvényhányadából fakad. Ennek megfelelően a választható portfóliós rendszert bevezető pénztárak különféle kockázatú portfóliói is eltérően teljesítettek: a klasszikus átlagos hozama -1,23 százalék, a kiegyensúlyozott portfóliók -5,86 százalék, míg a növekedési portfóliók -10,55 százalék negatív hozamot értek el.

A magánnyugdíjpénztáraknak a vagyon arányában számított átlagos vagyonkezelési díja 0,35 százalék volt, az önkéntes ágnál 0,27 százalék körüli. A díjak mértékét tekintve az egyes pénztárak esetében továbbra is jelentős szóródás tapasztalható. A biztosítói és banki háttérrel rendelkező pénztárak jelentősen magasabb vagyonarányos díjszintjét a csoporton belüli vagyonkezelővel történő együttműködés kizárólagosságának gyakorlata magyarázza, aminek következtében a vagyonkezelés díját – a valódi versenyeztetés hiányában – gyakran a piaci árnál magasabban rögzítették.

A magánnyugdíjpénztárak tagdíjbevétele az első félévben meghaladta a 176 milliárd forintot. A magánnyugdíjpénztári járulékok egyéni számlákon történő jóváírására továbbra is jelentős késéssel kerül sor: június végén a pénztárak függő számláin kezelt azonosítatlan, bevallási adatokhoz nem rendelhető tagdíjak összege már közel 168 milliárd forintot tett ki, ennek közel 10 százaléka egy évnél régebbi átutalásokból származik. A PSZÁF aggasztónak tartja a magánnyugdíjpénztárak esetében immár tartósan fennálló befizetőazonosítási problémát.

Az önkéntes nyugdíjpénztári bevételek 2008 első felében a korábbi évek dinamikájával megegyező ütemben bővültek, a szektort - szemben a többi alapszerűen kezelt befektetési termékkel - kevésbé érintette a befektetési környezetben bekövetkezett kedvezőtlen fordulat.

A magánnyugdíjpénztári szektor költségfedezettsége tovább javult. A magánpénztári ág működésének mérleg szerinti eredménye meghaladta az 1,3 milliárd forintot, ez közel 74 százalékkal több, mint 2007 első felében. A működési célú bevételek 18 százalékkal, a működési költségek ettől közel 6,5 százalékponttal elmaradva bővültek.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak költségfedezettségében is némi javulás következett be, döntően a működési célú bevételek 11 százalékos éves növekedésének köszönhetően. A költségek mérsékelten, az infláció mértékétől kissé elmaradóan növekedtek.

A nyugdíjpénztárak által kezelt vagyon értéke június végén 2.681 milliárd forint volt, ami a pénzügyi szektor közvetített eszközeinek 6,7 százalékát, a háztartások pénzügyi eszközeinek pedig valamivel több, mint 11 százalékát tette ki.

A magánnyugdíjpénztárak közül a választható portfoliós rendszert az első félévben nyolc pénztár indította el, így a magánpénztári ág közel 45 százaléka már az új rendszer keretein belül működött. Mivel a pénztári tagság a portfólió-választással kapcsolatban túlnyomórészt passzív magatartást tanúsított, a kockázati profilt a jogszabályi előírások szerint határozták meg, így a vagyon legjelentősebb hányada a magas részvénytartalmú növekedési portfoliókba áramlott. A félév során az önkéntes nyugdíjpénztárak választható portfoliós rendszerben kezelt állománya is jelentősen nőtt.

A választható portfoliós rendszer kialakítása következtében a magánnyugdíjpénztárak állampapír-állománya közel 140 milliárd forinttal csökkent, ami vélhetően hozzájárult az év elején bekövetkezett állampapírpiaci turbulenciához. A kötvényhányad csökkenésével párhuzamosan jelentősen megemelkedett a részvények, illetve a különféle befektetési jegyek állománya. A pénztári portfoliók devizakitettsége számottevően emelkedett. A legmagasabb devizaeszköz-állománnyal a választható portfoliós rendszert működtető magánnyugdíjpénztárak rendelkeznek, amit a növekedési portfolió kötelezően előírt, jelentős részvénytartalma indokolt. Ennek teljesítéséhez főként jelentős mennyiségű külföldi részvény vásárlására került sor.

MTI/Menedzsment Fórum

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.