4p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Folyamatosan nő a bankok által alkalmazott kamatfelára az újonnan nyújtott lakáshiteleknek, amiért a speciális konstrukciót kínáló lakástakarékpénztárak a felelősek.

10 százalék alá süllyedt az újonnan nyújtott piaci lakáshitelek THM-je, ami évtizedes mélypontot jelent - állapította meg Fábián Gergely, a jegybank szakértője a második negyedéves hitelezési folyamatokat bemutató prezentációján.

Ennek ellenére régiós összehasonlításban különösen drágák a magyar pénzintézetek által alkalmazott felárak. Ahogy a lenti ábrán is látható, a bankközi kamatra 5 százalékpontot tesznek a hazai bankok, miközben - Szlovákia kivételével - átlagosan hármat.

Az, hogy a lakáshitelek nem tudják lekövetni az alapkamat csökkenést, arra vezethető vissza, hogy az újonnan folyósított állományban számottevően nagyobb a kedvező kamatozású, speciális konstrukciót kínáló lakástakarékpénztárak (LTP) aránya. Ezek kamatfelára ugyanis nem csökken, hanem nő, ami az aggregált állományra is kedvezőtlen hatással van. Jól látszik az alábbi ábrán, hogy az LTP-k nélkül nyújtott hitelek kamatfelára érdemben nem változik, miközben az azt tartalmazóké folyamatosan kúszik felfelé.

Ugyanakkor az is igaz, hogy a lakástakarékpénztárakkal kombinált hitelek teljes THM-je még mindig alacsonyabb, mint az anélkül nyújtottaké. Ha ugyanis nem lennének ezek az LTP-ékkel kombinált termékek, akkor a lakáshitelek THM-je még mindig 10,4 százaléknál járna. Vagyis a lakosság számára egyelőre még "olcsóbbak" ezek a hitelek, de mivel az MNB-alapkamattól függetlenül fix kamatozásúak, így a folyamatos kamatvágások permanensen erodálják piaci előnyüket.

Az LTP-éknél most már sokkal előnyösebb megoldást kínálnak az otthonteremtő, állami támogatást nyújtó hitelek, már annak, aki azokat igénybe tudja venni. Ezeknek köszönhetően a második negyedévben 30 százalékkal több lakáshitelt nyújtottak a bankok, mint az elsőben. Ez a növekedés szignifikánsan magasabb a szezonális hatásoknál. A 37 milliárdos háromhavi folyósításból 11 milliárd volt a kamattámogatottak része, ami duplázódást jelent az előző időszakkal összevetve.

Az újonnan folyósított hitelek megugrása azonban nem tudta megállítani a háztartások összesített hitelleépítését. Éves alapon 5,4 százalékkal, 118 milliárd forinttal kevesebb hitele van most a háztartásoknak, mint egy éve volt.

Amit a háztartási hitelezéssel kapcsolatban még érdemes megemlíteni, hogy a jegybank hitelezési felmérése szerint érezhetően megugrott a háztartások hitelkereslete és nem csak a lakás, hanem a fogyasztási hitelek iránt is, és a bankok további növekedésre számítanak. Ezt az is elősegítheti, hogy a hitelezési feltételek, különösen a fogyasztási hitelek esetében jelentősebben enyhültek és várhatóan a következő három hónapban tovább fognak enyhülni.

A jegybank szerint a háztartási szektorban a bankok visszafogott hitelkínálata 0,6 százalékponttal csökkentette a GDP-t a második negyedévben. Ez azonban lényegesen kedvezőbb a két korábbi negyedév mínusz 1-1 százalék körüli értékénél.

Vállalatoknál az NHP hozhat áttörést

A vállalatok hitelezése terén tapasztalható pénzintézeti tevékenység szintén 0,6 százalékos reál-GDP visszaesést okozott a második negyedévben, ami viszont romlás a korábbi negyedévekhez képest.

Ugyanakkor kedvező hír, hogy a hitelezési felmérés alapján végre erősödik a vállalatok kereslete a hosszú, beruházás jellegű hitelek iránt is, ami a banki várakozások szerint a következő negyedévben még markánsabb lesz. Szükség is van erre, mert a vállalatok összesített hitelállománya egy év alatt 6,4 százalékkal zsugorodott, döntően a hosszú hitelek leépítése miatt. Bár a vállalati szegmensben a hitelezési feltételek kevésbé enyhültek, mint a háztartásoknál (ott is a fogyasztási hiteleknél), az alkalmazott kamatok lekövetik a jegybanki kamat-, illetve BUBOR-csökkenést, így a felárak változatlanok, és nemzetközi összehasonlításban átlag körüliek. Ugyanakkor az euróhitelek felára nőtt.

A vállalati hitelezéssel kapcsolatban a kis- és középvállalatokat megcélzó Növekedési Hitel Program (NHP) érdemben majd csak a harmadik negyedévben lesz kimutatható. A jegybank szakemberei szerint azonban szeptemberig egészen biztosan el fog fogyni a 750 milliárdos keret (első és második pillér), hiszen augusztus közepén négy nap alatt 100 milliárd értékben szerződtek rá a bankok.

szp
mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!