3p

Ront vagy javít Magyarország megítélésén a soros EU-elnökség?
Milyen újabb öt év elé néz Karácsony Gergely?
Mi lesz a liberalizmussal Magyarországon?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Horn Gáborral!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökétől!

2024. július 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Jó irányba tett lépések, de nem átfogó adóreform - így értékelte a koalíciós pártok által a napokban nyilvánosságra hozott adóelképzeléseket László Csaba, a KPMG adópartnere, volt pénzügyminiszter.

Vannak biztató jelek is

László Csaba szerint vannak biztató részletek, mint például az új áfatörvény és a kis adók összevonása, bár az utóbbiak többségét szerinte jobb volna megszüntetni. A szakember úgy vélte: a közzétett elképzelések összességében nem értékelhetőek átfogó adóreformként.

Az átlagjövedelemmel rendelkezőket büntetik majd

Az ingatlanadót illetően a szakértő a kötelező, értékalapú adó bevezetését tartaná jó megoldásnak. Úgy vélekedett, amit e téren terveznek, messze van az ideálistól, de első lépésnek még mindig jobb, mintha semmi sem történne. Az elképzelés egyébként hasonlít ahhoz, amit 2003-ban dolgoztunk ki, s a kormányig jutott, de elbukott - tette hozzá. Az adójóváírást, ami rontja az szja rendszer áttekinthetőségét, jó volna kivezetni, de rövid távon éppen az ellenkezőjét tervezik - mondta. Ezzel érhető el, hogy az alacsony jövedelműeknek alacsonyabb legyen az adóterhelése, így azonban a közepes és magas jövedelműek terhelése továbbra is magas marad. "Utólag belátom, hogy 2002-ben nem kellett volna bevezetni a minimálbér adómentességét, mert ezzel olyan ék került az adórendszerbe, amitől nehéz megszabadulni" - mondta László Csaba.

Nincs pénz az adócsökkentésre

Az átfogó adócsökkentést jelentő adóreformnak véleménye szerint költségvetési oldalról még nem láthatóak a feltételei, mert a kiadási oldalon nem lett olyan jelentős, a konvergenciaprogramban még nem szereplő többletmegtakarítás, amit erre fel lehetne használni.

Az adóstruktúrában nincs nagy mozgástér - jelentette ki. Lehet az áfát 3 százalékponttal emelni, s ennek terhére mérsékelni a munkáltatói járulékot, az iparűzési adót vagy a vállalkozók szolidaritási adóját. Ám a tb járulékot 5-8 százalékponttal kellene csökkenteni ahhoz, hogy a változás érzékelhető legyen. Az áfa 1 százalékpontos emelése mintegy 200 milliárd forinttal növeli, a járulék 1 százalékpontos mérséklése pedig 70 milliárd forinttal csökkenti a bevételeket. Az iparűzési adó 350-400 milliárd, a céges szolidaritási adó 200 milliárd forintos bevételi tétel lehet - vélekedett a KPMG partnere.

Pozitívumként értékelte ugyanakkor, hogy a versenyképesség most előtérbe került. Eddig a költségvetés konszolidációja volt a legfontosabb, ezért a versenyképesség a konvergenciaprogramban és a kormányprogramban háttérbe szorult. Továbbra sem szabad azonban illúziókat táplálni - figyelmeztetett -, mert a hiányt nem szabad növelni. Az áfa emelése - ami inflációs hatású - és a vállalati terhek csökkentése pedig a lakosság terheit növelné, s kérdés, akarja-e ezt a politika vállalni - mondta László Csaba.

MTI/Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!