<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

Hazai szálláshelyek, vendéglátóegységek, figyelem!

Pályázzanak és nyerjenek díjat az ország legjelentősebb designversenyén - nevezzenek be a Klasszis TopDesign 2022 megmérettetésre!
Külföldi és hazai szakértőkből álló zsűri, bemutatkozási lehetőség a nagyközönségnek, exkluzív díjátadó gála.

Regisztráljon most!

Jó irányba tett lépések, de nem átfogó adóreform - így értékelte a koalíciós pártok által a napokban nyilvánosságra hozott adóelképzeléseket László Csaba, a KPMG adópartnere, volt pénzügyminiszter.

Vannak biztató jelek is

László Csaba szerint vannak biztató részletek, mint például az új áfatörvény és a kis adók összevonása, bár az utóbbiak többségét szerinte jobb volna megszüntetni. A szakember úgy vélte: a közzétett elképzelések összességében nem értékelhetőek átfogó adóreformként.

Az átlagjövedelemmel rendelkezőket büntetik majd

Az ingatlanadót illetően a szakértő a kötelező, értékalapú adó bevezetését tartaná jó megoldásnak. Úgy vélekedett, amit e téren terveznek, messze van az ideálistól, de első lépésnek még mindig jobb, mintha semmi sem történne. Az elképzelés egyébként hasonlít ahhoz, amit 2003-ban dolgoztunk ki, s a kormányig jutott, de elbukott - tette hozzá. Az adójóváírást, ami rontja az szja rendszer áttekinthetőségét, jó volna kivezetni, de rövid távon éppen az ellenkezőjét tervezik - mondta. Ezzel érhető el, hogy az alacsony jövedelműeknek alacsonyabb legyen az adóterhelése, így azonban a közepes és magas jövedelműek terhelése továbbra is magas marad. "Utólag belátom, hogy 2002-ben nem kellett volna bevezetni a minimálbér adómentességét, mert ezzel olyan ék került az adórendszerbe, amitől nehéz megszabadulni" - mondta László Csaba.

Nincs pénz az adócsökkentésre

Az átfogó adócsökkentést jelentő adóreformnak véleménye szerint költségvetési oldalról még nem láthatóak a feltételei, mert a kiadási oldalon nem lett olyan jelentős, a konvergenciaprogramban még nem szereplő többletmegtakarítás, amit erre fel lehetne használni.

Az adóstruktúrában nincs nagy mozgástér - jelentette ki. Lehet az áfát 3 százalékponttal emelni, s ennek terhére mérsékelni a munkáltatói járulékot, az iparűzési adót vagy a vállalkozók szolidaritási adóját. Ám a tb járulékot 5-8 százalékponttal kellene csökkenteni ahhoz, hogy a változás érzékelhető legyen. Az áfa 1 százalékpontos emelése mintegy 200 milliárd forinttal növeli, a járulék 1 százalékpontos mérséklése pedig 70 milliárd forinttal csökkenti a bevételeket. Az iparűzési adó 350-400 milliárd, a céges szolidaritási adó 200 milliárd forintos bevételi tétel lehet - vélekedett a KPMG partnere.

Pozitívumként értékelte ugyanakkor, hogy a versenyképesség most előtérbe került. Eddig a költségvetés konszolidációja volt a legfontosabb, ezért a versenyképesség a konvergenciaprogramban és a kormányprogramban háttérbe szorult. Továbbra sem szabad azonban illúziókat táplálni - figyelmeztetett -, mert a hiányt nem szabad növelni. Az áfa emelése - ami inflációs hatású - és a vállalati terhek csökkentése pedig a lakosság terheit növelné, s kérdés, akarja-e ezt a politika vállalni - mondta László Csaba.

MTI/Menedzsment Fórum

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.