Szerdán teszi közzé a statisztikai hivatal 2013 első negyedévére vonatkozó előzetes GDP-adatot, mely rendkívül árulkodó lesz a jövőre vonatkozóan is. Tavaly év végén ugyanis a várakozásokat is alulmúlta az utolsó negyedév visszaesése (2,7 százalékos zuhanás volt), melyben többek között az év végi leállások is szerepet játszottak.
A történetet azonban 2012. december 31-ével nem zárhatjuk le, hiszen számolni kell az úgynevezett áthúzódó hatással is az idei GDP alakulásánál. A tavalyi, meglehetősen mély recesszió hatása ráadásul jelentős is lehet a 2013. év teljesítményére. Mivel a tavalyi utolsó negyedévben jelentősen csökkent a GDP, az idei évi kibocsátás alacsony szintről indul. Mindenesetre annak a kiábrándító adatnak az áthúzódó hatása -1 százalékpont lehet idén a jegybank márciusi inflációs jelentése szerint.
Negyedéves alapon azonban akár enyhe emelkedést is mutathatnak a számok, ami szintén az alacsony bázisnak köszönhető, hiszen ennek kialakulásában teljesen egyedi és egyszeri hatások is szerepet játszottak, ami 2013 első hónapjaiban korrigálódhattak. Ezt az elképzelést még az általunk megvizsgált adatok is megtámogatják. Megpróbáltuk ugyanis összegezni a GDP összetevői közül a termelői és felhasználói oldalról a jelentősebbek esetében milyen folyamatok zajlottak le januártól márciusig hazánkban.
Fogyasztásunk még mindig nincs
A GDP felhasználói oldalán szereplő fogyasztás alakulására leginkább a kiskereskedelmi statisztikából következtethetünk. Ahogy az előző hónapokhoz mért változásokat ábrázoló grafikonunkon is látható, és mi is utaltunk rá az éves adat alapján, felcsillant a remény a közelgő fordulatra. A február havi statisztika az első havi visszaesés után 0,2 százalékos bővülésről árulkodott. Elnézve a tavalyi évet, egyértelmű optimizmusra még sok okunk nincsen, hiszen nem rajzolódik ki egyértelmű trendforduló, ráadásul az éves márciusi adat sem túl bíztató. Ráadásul történt mindez drasztikusan zuhanó infláció mellett. Vagyis az, amiben az Orbán-kormány is reménykedik, hogy a rezsicsökkentés révén a zsebekben maradó összegek támogathatják a fogyasztás fellendülését, egyelőre még várat magára.
A változás egyébként még annak fényében sem látszik, hogy a minimálbér és a nyugdíj is az inflációt meghaladó mértékben emelkedett, vagyis reálszinten jelentősebb növekedés történt a tavalyi évhez képest.
A havi adatoknál az előző év azonos időszakához mért változások sem mutatnak szebb képet. Gyakorlatilag a februári optimizmusra okot adó adatot leszámítva, immár negyedik hónapja stagnál a zsugorodás mértéke: a decemberi 2,1 százalékos mínuszt januárban egy 2,6, februárban egy 1,1 százalékos követte, a legfrissebb, márciusi előzetes adat pedig 2,8 százalékos csökkenést mutat.
Véget ért az ipari rémtörténet
Tavaly év végén a GDP közel 23 százalékát kitevő ipar nagy csalódást okozott, pedig egy évvel ezelőtt mindenki ettől és az új Mercedes-gyár felhúzó hatásától várta a csodát – ami nem következett be végül. Az utolsó negyedév ugyanis masszív visszaesést hozott, amihez persze hozzájárultak az olyan egyedi hatások is, mint a Suzuki-gyár egyműszakos termelésre való átállása is.
Idén aztán helyre állt a rend, és elkezdtek jövögetni a pluszos havi változásról árulkodó adatok is. A januári 3,1 százalékos havi növekedésben persze nagy szerepet játszott a decemberi alacsony bázis is, ám a következő két hónap sem okozott csalódást, hiszen előbb egy 0,1, aztán márciusban egy 0,4 százalékos bővülést közölt a KSH. Ilyen, egymást követő három hónapban regisztrált növekedésre ráadásul 2011 év vége óta nem volt példa, és egyben arra is enged következtetni, hogy az ipar segíthetett is az első negyedévben a gazdaságunknak a recesszióból történő technikai kilábalásban.
Húzóág lehetett az export
A magyar gazdaság húzóerejének nevezett export 2013 első negyedévében úgy tűnik, ismét betölthette a húzóágazat szerepét, hiszen a külkereskedelmi egyenlegünk forintban számolva még havi bázison tavaly csak egyszer növekedett olyan mértékben, mint az idei első hónapokban. A januári 131 százalékos növekedést egy 93 százalékos követte, ami márciusra az első becslés szerint 24 százalékos bővülésre mérséklődött. Az első havi kiemelkedő változásban természetesen az is szerepet játszott, hogy decemberben 78 százalékos visszaesésről árulkodtak az adatok, mely egyben alacsony bázist is képzett. Mindemellett pedig 2013 a nemzetközi piacokon is mérsékeltebb optimizmussal indult, ami vitathatatlanul a magyar export malmára hajtja a vizet.
Székely Sarolta
mfor.hu
