A Balog Ádám MNB-alelnök és Palotai Dániel, a jegybank ügyvezető igazgatója által készített tanulmány szerint összességében megállapítható, hogy a magyar gazdaságnak a válság előtti években mutatott erős külső forrásbevonásra épített növekedési modellje fenntarthatatlannak bizonyult. A magyar gazdaság esetében a fenntarthatatlan külső egyensúlyi pozíció korrekciója - súlyos reálgazdasági költségek mellett – az elmúlt években megtörtént.
A tanulmányban kiemelik: Magyarország számára az új növekedési modell legfontosabb tényezői lehetnek a fegyelmezett, alacsony hiány mellett elkötelezett fiskális politika fenntartása, illetve a hazai megtakarításokat hatékonyan kihelyező, versenyző banki, illetve pénzügyi közvetítőrendszer. Emellett a külső forrásbevonásban a fogyasztás helyett a termelő-beruházások bővítésére építő fejlesztéspolitikára és a makroszintű kockázatokat megfelelően kezelő szabályozói politikára kell nagy hangsúlyt helyezni - állítják a jegybanki tanulmány szerzői.
Balog Ádám és Palotai Dániel elemzésükben kitérnek arra: a magyar gazdaságot a válság előtti években súlyos külső és belső egyensúlytalanság jellemezte. Ezzel párhuzamosan a gazdaság növekedését gyors és fenntarthatatlan eladósodás mellett finanszírozták. Az ország egyensúlyi mutatói a válság óta eltelt években jelentősen és tartósan javultak.
A magyar külkereskedelmi egyenleg nemzetközi összehasonlításban is erős aktívumot mutat. A nettó export a válságot megelőző évekig negatívan járult hozzá a növekedéshez, tükrözve a mindhárom gazdasági szektor belső felhasználása miatti erős import-növekedést. A külkereskedelmi mérleg az erős exportnövekedés és a költségvetési kiigazítások miatt lassuló belföldi kereslet eredményeképpen 2006-tól lassan javulni kezdett, majd a válság 2008-as kitörését követően a folyamat gyorsulást mutatott. A külkereskedelem többlete az elmúlt negyedévekben elérte a GDP 6-8 százalékát, amely az Európai Unión belül is magasnak számít.
A tanulmány szerint a külkereskedelmi mérleg javulása nagyobb részben az import alkalmazkodásának volt köszönhető, melyet elsősorban a belső kereslet csökkenése magyarázott. A válságot megelőzően mindhárom gazdasági szektor (állam, lakosság, vállalatok) jelentős mértékű adósságot halmozott fel, növelve a gazdaság importigényét. A válságban emiatt szükségszerűen megindult ezen adósságok csökkentése. A gazdasági szereplők most is jövedelmük jelentős hányadát fordítják adósságszolgálatra, ezért fogyasztási és beruházási kiadásaik számottevően csökkentek.
Az exportvezérelt növekedés korlátját jelenti azonban, hogy a pénzügyi válság a világgazdaság egészének teljesítményét visszavetette, a magas adósságból fakadó keresleti problémák a világ több meghatározó gazdasági régiójában egy időben, szinkronizáltan jelentkeztek. A gyenge nemzetközi keresleti környezet ellenére a magyar export 2013-ra már 20 százalékkal meghaladta a válság előtti szintet, ami az Európai Unió átlagánál kedvezőbb teljesítmény. A képet némileg árnyalja, hogy egyelőre a régiós országok többsége Magyarországénál is nagyobb növekedést tudott felmutatni.
Ebben szerepet játszhatott a hazai ipar szerkezetváltása. Az elektronikai szektorban működő vállalatok globális piaci részesedésének jelentős mérséklődése miatt a szektor termelő kapacitásai az utóbbi években számottevően csökkentek. Ennek hatásait a kiépült új autóipari kapacitások termelésének felfutása még csak fokozatosan tudta ellensúlyozni. Az átalakulási folyamat az idei évre befejeződhet, aminek hatása az export határozottabb élénkülésében is jelentkezhet - olvasható a jegybanki tanulmányban.
MTI
