Nagy Tamás hozzátette: a területalapú támogatás - 150 ezer euró feletti - elvonása főként azokat a gazdaságokat lehetetleníti el, amelyek végigcsinálták a rendszerváltás utáni nehéz éveket, stabilizálódtak és még most is gazdálkodnak. Emellett munkát adnak a településükön és a környéken élőknek a legális fehér gazdaságban, valamint a földbérleti díjakból jövedelmet biztosítanak a kárpótlási folyamatban érintett több 10 ezer embernek.
Emlékeztetett: a szóban forgó gazdaságoknak a bevételei nem ellensúlyozzák a tervezett elvonásokat. A rendelet alkotói és az érintettek között koncepcionális különbség van a magyar mezőgazdaság további fejlődési irányát tekintve - mondta.
A tájékoztatón az 1200 hektár felett gazdálkodókat érintő forráselvonás hatásairól Rácz László, a Prügyi Mezőgazdasági Zrt. elnök-igazgatója többek között azt mondta: az általa képviselt cégnek, amely 2326 hektáron gazdálkodik és ezt a területet 2627 embertől béri, évente 120 millió forint veszteséget okoz a földalapú támogatási forrás tervezett elvonása.
Pataki László, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetség elnöke az elvonás munkanélküliséget növelő hatásait emelte ki. Jelezte, hogy az encsi térségben - ahol az ő gazdasága működik - átlagosan 30 százalékos a munkanélküliség, de van olyan település is a megyében, ahol ez 100 százalékos.
Nagy Tamás annak a véleményének adott hangot, hogy a mostani tervezett intézkedés nem az oligarchákat érinti, hanem azokat a gazdálkodókat, amelyek a vidék eltartó képességéhez jelentősen hozzájárulnak.
MTI
