5p

A munkájukat elvesztők lakáscélú hitelére vonatkozó állami készfizető kezességről dönt hétfőn, kétnapos ülésének első napján az Országgyűlés. A beavatkozást az indokolja, hogy a munkanélkülivé vált emberek lakhatásának biztosítása növelné az állam és a helyi önkormányzatok szociális kiadásait, a lakóingatlanokkal kapcsolatos kényszerintézkedések pedig negatívan hatnának az ingatlanpiacra.

Ingatag lábakon (Mfor-montázs)

Ma szavaznak a képviselők a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó törvényjavaslatról, miszerint készfizető kezességet kap két évig az államtól a havi törlesztés különbözetére az az álláskereső, aki 2008. szeptember 30. után vesztette el munkáját, és vállalja, hogy a lakáskölcsönéből legalább havi 10 ezer forintot törleszt.

Még az Európai Bizottságnak is rá kell bólintania

Ezt a lehetőséget az a 20 millió forintnál nem nagyobb eredeti hitelösszeggel rendelkező adós kaphatja meg, akinek a hitel fedezetéül lekötött lakáson kívül nincs másik lakása, és családjával ebben lakik. A devizahitelt a folyósításkor érvényes devizaárfolyamon kell forintra átszámítani, a 20 millió forintos korlát miatt.

A hatályba lépésnek további feltétele, hogy az Európai Bizottság jóváhagyólag tudomásul vegye a kormány szándékát, illetve az Országgyűlés döntését. A jogszabály csupán az ezt követő 15. napon lép hatályba.

Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára ezzel kapcsolatban korábban elmondta: a beavatkozást az indokolja, hogy a munkanélkülivé vált emberek lakhatásának biztosítása növelné az állam és a helyi önkormányzatok szociális kiadásait, a lakóingatlanokkal kapcsolatos kényszerintézkedések negatívan hatnának az ingatlanpiacra, a lakóingatlanok leértékelődése miatt pedig újra kell minősíteni az ügyfeleket.

Emellett szerinte az is a törvényjavaslat mellett szól, hogy a hitelintézetnek magasabb tőkét kellene rendelnie a kintlévőséghez. Ennek következtében tovább gyűrűzne a pénzügyi válság, azt pedig csak újabb állami beavatkozással lehetne elkerülni.

Keller László kiemelte: a kormány figyelembe vette, hogy minden egyes szerződés más időben jött létre, ezért a devizaárfolyamok változásai sem azonos mértékben érintik a lakosságot. Emlékeztetett arra, hogy korábban a Pénzügyminisztérium megállapodást kötött a hitelintézetekkel, amelynek alapján az adós kérheti az átütemezést vagy tartozásának forintra váltását.

Jöhet a teljes körű hitelnyilvántartás

Emellett az Országgyűlés megkezdi a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényjavaslat általános vitáját is. A javaslat célja a teljes körű lakossági hitelnyilvántartás megteremtése, amellyel a remények szerint a jövőben jelentősen mérsékelhető a lakosság túlzott eladósodásának kockázata.

A rendszerben a hitelkérő valamennyi érvényben lévő hitelszerződésének adatai és az azokhoz kapcsolódó negatív események is regisztrálva lesznek. Így meg lehet majd állapítani, milyen adósságszolgálati terhei vannak, teljesíteni tudja-e az új hitelt, vagy megadása nagy biztonsággal fizetésképtelenné tenné.

A deviza alapú hitelek kérdése azután került előtérbe, hogy a forint a közelmúltban történelmi mélypontra gyengült, a begyűrűző válság miatt a bankok is emelték a kamatokat, így az ilyen típusú hitellel rendelkezők havi törlesztőrészletei – devizanemtől és a felvétel időpontjától függően - 20-30-40 százalékkal, vagy akár még ennél is nagyobb mértékben emelkedtek. Bár emiatt a lakosság körében az utóbbi időben megnőtt a panaszok száma, a bankok hivatalos nyilatkozataiból többnyire az derül ki, hogy szinte minden a legnagyobb rendben van.

Újabb tízezrek a BAR-listán 

Ennek ellentmond, hogy az elmúlt hónapokban több tízezer fővel bővült a BAR-lista, amelyre többek között a bankokkal szembeni adósságaikat törleszteni képtelen ügyfelek kerülnek fel. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök február elején pedig úgy nyilatkozott, hogy mintegy 117 ezer ember nem tudja fizetni hiteleinek törlesztőrészleteit.

A hitelek tömeges bedőlésének veszélyével kapcsolatban Szántó András, az Equilor Befektetési Zrt. devizapiaci szakértője az mfor.hu-nak korábban úgy nyilatkozott: megállapíthatóak olyan körülbelüli határok, melyek átlépése már komolyabb gondot is okozhat a piacon. Véleménye szerint van az az árfolyamszint (320 euró/forint körül), melyet elérve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szükséges rosszként határozottabban fog beavatkozni.

Hozzátette: ezek a határok nem azt jelentik, hogy azokat átlépve tömeges hitelbedőlésre lehetne számítani, bár a médiában sokszor ezt az érzést keltik az emberekben. A lényeg, hogy tartósan ne maradjon fenn ez az állapot, mert az már valóban nehezen elviselhető terheket róna a lakosságra, melyeknek látványos következményei lennének.

Tartósság alatt szerinte hosszú hónapokat, fél vagy akár egy évet kell érteni. A 300 forint feletti euró jelenleg még "csak" hetekben mérhető, igaz, elemzők szerint a közeljövőben jelentős árfolyamcsökkenésre nem lehet számítani.

Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!