2008. április 9. 09:39

Az euróövezet hazai össztermékének növekedése a tavalyi utolsó negyedévben 0,4 százalékosra lassult a harmadik negyedévi 0,7 százalékról az előző negyedévekhez viszonyítva, illetve 2,2 százalékosra 2,7 százalékról, rendre az egy évvel azelőttihez viszonyítva, jelentették az EU statisztikai hivatalában szerdán második, végleges becslésként.

Ezzel az egész évi átlagos gazdasági növekedés 2,6 százalékra lassult a 2006-os 2,8 százalékról, amely hatéves rekord ütem volt.

Az egész EU hazai össztermékének növekedése a tavalyi utolsó negyedévben 0,5 százalékosra lassult a harmadik negyedévi 0,8 százalékról az előző negyedekhez viszonyítva, illetve 2,5 százalékosra 2,9 százalékról, rendre az egy évvel azelőttihez viszonyítva. Ezzel az egész évi átlagos gazdasági növekedés az EU átlagában 2,9 százalékra lassult a 2006-os 3,1 százalékról.

Az Egyesült Államok gazdasága tavaly 2,2 százalékkal bővült a 2006-os, 2,9 százalékos ütem után, a japán növekedés 2,1 százalékra lassult a 2006-os 2,4 százalékról, az EU statisztikai hivatala szerint.

Az Európai Bizottság idén 1,8 százalékos GDP-növekedésre és 2,6 százalékos évi átlagos inflációra számít az euróövezetben. Az Európai Központi Bank (EKV) idén 1,3-2,1 százalék között várja a gazdasági növekedést az euróövezetben - az EKB 2005 végén felülvizsgált felfogása szerint az euróövezetben az árstabilitás szempontjából fenntartható potenciál közelebb van évi 2,0 százalékhoz, mint az addig számított 2,5 százalékhoz -, az évi átlagos inflációt 2,6-3,2 százalék között várja.

Nem gyakran fordul elő, de jelenleg az euróövezeti pénzügy kormányzatok egyetértenek az EKB-val abban, hogy a nagyobb veszély az infláció és a kisebb kockázat a gazdasági növekedés lassulása.

A tizenkét havi infláció márciusban újabb rekordra, 3,5 százalékra emelkedett az euróövezetben; a tizenkét havi infláció tavaly szeptember óta jár az EKB folyamatos, legföljebb 2 százalékos árstabilitási célja fölött.

Az euróövezeti infláció megugrásának elsősorban külső forrása van: az energiaárak és az élelmiszerárak. A maginfláció februárban még 2 százaléka alatt volt tizenkét hónapra, 3,3 százalékos fogyasztóiár-infláció közben.

Azonban a maginfláció is gyorsul, vagyis belső források is tetten érhetők: ez pedig az M3-as pénzellátás csillagászati növekedése, éspedig a vállalatok felé mind bővebben áramló hitelek miatt. Az EKB legutóbbi statisztikája szerint februárban már 14,8 százalékkal, új rekord ütemben nőtt éves szinten a vállalati hitelezés a januári és a decemberi, 14,5-14,5 százalékos ütem után. E körben sincs se híre, se hamva semmiféle "hitelválságnak".

Az M3-as pénzellátás egészében februárban is még 11,3 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál, nem messze a tavaly novemberi, 12,4 százalékos rekordtól; a lassulás jobbára csak a bankközi és a lakossági hitelezés valamelyes lassulását tükrözi. Az M3-as növekedésének tizenkét havi ütem szinte sohasem volt az EKB rég elfeledett, hivatalos tűrésküszöbe alatt, amely éves szinten 4,5 százalékos pénzellátás-növekedést tart elviselhetőnek az inflációs kockázat szempontjából, és az ütem 2007. január óta már folyamatosan évi 10 százalék fölött van.

Eközben, szinte hetente-naponta ismételt nyilatkozataik tanúsága szerint, az EKB vezetői az infláció elleni küzdelem fő csapásirányát a bérek-fizetések emelésének mérséklésében látják.

MTI/Menedzsment Fórum