November közepén rekordot jelentő több mint 450 millió dollárért (119 milliárd forintért) kelt el egy Leonardo da Vincinek tulajdonított 500 éves festmény a Christie's New York-i árverésén. A meg nem nevezett vevő telefonon vett részt a licitálásban.
Most viszont a New York Times szerint fény derült a vásárló kilétére, aki nem más, mint Bader bin Abdullah bin Mohammed bin Farhan al-Saud. Igaz, a lap értesülését hivatalosan nem erősítették meg. Valószínűleg a neve senkinek sem ismerős, ugyanis a szaúdi királyi család egy távoli ágához tartozó herceg, akiről eddig nem lehetett sokat hallani. A hercegről nem volt közismert, hogy mekkora vagyona van, és műgyűjtőként sem értesülhetett róla a nyilvánosság.
A hír, mely szerint egy közel-keleti üzletember vásárolta meg a képet talán még nem is lenne annyira meglepő, az, hogy egy ennyire ismeretlen herceg, az viszont annál inkább. A New York Times cikkében ugyanakkor azt hangoztatja, hogy egy ilyen személy színre lépése nem független a Szaúd-Arábiában mostanában folyó változásoktól.
Egy hónapja ugyanis a koronaherceg utasítására őrizetbe vettek Szaúd-Arábiában az olajmonarchia királyi családjához tartozó tizenegy herceget, négy jelenlegi tárcavezetőt és mintegy harminc volt minisztert. Igaz, a hivatalos magyarázat szerint nem a gyakorlatilag az országot vezető trónörökös, hanem a frissen létrehozott korrupcióellenes bizottság döntött a letartóztatásokról. Hozzá kell persze tenni, hogy a Mohamed bin Szalmán trónörökös vezette bizottságot az intézkedést mindössze órákkal megelőzően hozták létre uralkodói rendelettel.
Az elemzők szerint a rokonok félreállítása mögött több ok is húzódik. A koronaherceg mindenképpen erős üzenetet akart küldeni azoknak, akik elégedetlenségüket hangoztatták a király döntése miatt, amellyel felrúgta az eddigi utódlási konszenzust. Az idős király ugyanis júniusi döntésével félreállította az addigi kijelölt trónörököst, az 57 éves Mohamed bin Najefet. A pozitív magyarázatok szerint a koronaherceg az ultrakonzarvatív iszlám országot – a lehetőségekhez mérten – igyekszik világiasabb irányba fordítani, a már több területen beindított reformjait azonban politikailag stabilizálni kell. A kevésbé optimisták viszont úgy vélik azért akart tejhatalmat Mohamed herceg, hogy a rendkívül agresszív külpolitikáját ne vonja senki kétségbe. Az ország ugyanis komoly és egyre fenyegetőbb rivalizálást folytat Iránnal szemben, ami egyes elemzők szerint könnyen háborúba torkollhat. A koronaherceg pedig egy ilyen szituációban egy kézben – a sajtájában - szeretné tudni az összes fegyveres szervezet irányítását.
Visszatérve a Leonardo da Vinci festmény vásárlójára, a hírek szerint a vásárló Bader herceg elvileg ugyan csak „egy vidéki rokon”, ám nagyon jó kapcsolatot ápol Mohameddel. Az aukciós vásárlás tehát a hatalmi struktúra átrendeződésének egy újabb bizonyítéka. A reformhívők a vásárlásban is pozitív üzenetet látnak. Az iszlámban az emberábrázolás egyébként sem elfogadott, egy vagyont fizetni egy Krisztusról készült portréért pedig a megmagyarázhatatlan kategória egy ortodox hívő szemében.
A lap azt is tudni véli, hogy a képet hamarosan a leghíresebb közel-keleti múzeumba, a Louvre Abu Dhabi-ban fogják kiállítani. Mind az Egyesült Arab Emirátus, mind az ott található képtár nagyon jó kapcsolatokat ápol a szaúdi koronaherceggel, így nem lenne meglepő, ha a közönség elé kerülne a közeljövőben a da Vinci festmény.
mfor.hu
