Alaposan meglepte az elemzőket a szeptemberi infláció, a londoni nagykutyák egytől-egyig mellélőttek a szeptemberi inflációs jóslatukkal. Ugyan az előrejelzéseik részleteit nem lehet tudni, vagyis, hogy a különböző termékkörök esetében milyen árváltozásokkal számoltak, de az biztos, hogy az elmúlt évek szeptemberi inflációs folyamataihoz képest leginkább megugró szeszesitalok és dohányáruk csoportjának jelentős drágulása nem igazán okozhatott meglepetést.
A fogyasztói kosárban szereplő dohányáruk ára ugyanis egy hónap alatt 3,1 százalékkal nőtt, ami 2012 december végéhez mérve immár 15,1 százalékos drágulást jelent. Ebből 5 százalék körüli mérték a februári jövedékiadó-emeléseknek, míg 10 százalék a dohánypiac kiskereskedelmével kapcsolatos átalakításnak köszönhető. A kiskereskedelmi árrés törvényben meghatározott szintje a jegybank nyár eleji elemzése szerint ugyanis 16 százalékos drágulást hozhat minden egyéb tényező változatlansága mellette. Mivel június végéhez képest eddig összesen 9,6 százalékos dohányár-emelkedést jegyzett fel a KSH, így még egy bő 5 százalékos további növekedésre számíthatunk, hacsak a gyártók/forgalmazók a nagykereskedelmi áraikon keresztül nem alkalmazkodnak a feketepiac előretöréséhez.
A dohányáruk mellett szintén számítani lehetett a taxiárak jelentős, 6,3 százalékos emelkedésére, a budapesti rendelet következményeként, igaz ugyan, hogy a fogyasztói kosárban betöltött szerepe minimális (0,088 százalék), így a teljes inflációra csak kis hatást gyakorol. Nem úgy, mint a krumpli ára, amely kiszámíthatatlanul "jojózik" az elmúlt időszakban. Miközben májusban még 40 százalékos ugrást mutatott be áprilishoz képest, júniusban és júliusban pedig 25-25 százalékkal esett az előző hónaphoz viszonyítva, addig most ismét ugrott egyet 14,9 százalékkal. Ez utóbbit azonban könnyen lehet azzal magyarázni, hogy a téli hónapok végére el fog fogyni a magyar burgonya, így importra szorulunk.
A drágulási lista másik végén a szezonális okokból 10 százaléknál is jobban visszaeső gyümölcsárak, valamint a 20 százalékkal olcsóbb külföldi üdülések állnak.
Ha az árváltozásokat a tavaly év végihez hasonlítjuk, akkor a szeszesitalok és dohánytermékek csoportjában 10,9 százalékos drágulást, míg a háztartási energia, fűtés árában 8,1 százalékos csökkenést láthatunk. Szintén jelentős elmozdulást figyelhettünk meg a szolgáltatások körében 3,3 százalékkal emelkedéssel. A változások eredőjeként pedig havi szinten 0,5, éves viszonylatban pedig 1,4 százalékos pénzromlást lehet feljegyezni.
Az inflációs alapfolyamatok szempontjából kedvezőtlen fejlemény, hogy az éves maginfláció immár 3,5 százalékot tesz ki, ilyen magas értékre pedig február óta nem volt példa. A gazdaságban lassan megfigyelhető belső kereslet éledezését támaszthatja alá a maginfláció mellett a tartós fogyasztási cikkek árában egy hónap alatt megfigyelhető 0,3 százalékos drágulás is. Ez 2009 óta a legmagasabb szeptemberi érték, és mivel a forint az euróval szemben különösebben nem mozdult el, így valószínűleg nem begyűrűző árfolyamhatás eredménye. Hasonlóan alakultak a szolgáltatások árai is, hiszen 2009 óta nem fordult elő olyan, hogy szeptemberben nőtt volna ennek a termékkörnek az árindexe. Igaz, a taxi viteldíjakat sem emelték az elmúlt években, és a pénzügyi tranzakciós díjak áthárítása sem vitte a fel nem sorolt szolgáltatások havi árindexét 7,3 százalékra.
Persze meg kell várni az MNB hétfőn publikálásra kerülő inflációs mutatóit is, de a mostani számok alapján talán igaza lehet a Royal Bank of Scotland elemzőinek. Ők arra hívták fel a figyelmet, hogy az MNB legutóbbi jegyzőkönyve szerint 2014 végére záródni fog a kibocsátási rés (a tényleges és a potenciális növekedés különbsége), ami miatt ismét erősödhet a magyar gazdaságban az inflációs nyomás.
mfor.hu
