Magyar kézen a Mol ötöde
Május 24-én szinte bombaként robbant a hír, hogy a magyar állam 1,88 milliárd euróért (mintegy 500 milliárd forint) visszavásárolja a Mol 21,2 százalékos részesedését az orosz Surgutneftegaztól. 2010-ben ugyan többször is lehetett hallani arról, hogy a magyar-orosz kormányközi tárgyalások egyik témája a magyar olajcég esetleges visszavétele, azonban tavasszal csend volt ezügyben, ezért is volt meglepő a megállapodás bejelentése.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint a Mol ötödének visszavásárlásával csökkenthető hazánk energiafüggősége. Később Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter számolt be a részletekről: az 1,88 milliárd eurós vételárat a magyar kormány a jegybanknál elhelyezett devizabetétből fedezte, ami tulajdonképpen a már lehívott, de fel nem használt IMF-pénzt jelentette.
A titokzatos orosz cég egyébként 2009 márciusában vette meg a Mol-paketett az osztrák OMV-től, mely még 2008-ban sikertelen felvásárlási ajánlatot is tett a magyar cégre. A Surgut akkor 1,4 milliárd eurót fizetett a 21,2 százalékos tulajdonrészért, vagyis ők így is jó üzletet kötöttek, hiszen két év alatt majdnem félmilliárd eurót kerestek azzal, hogy ültek a papírokon. Ráadásul korábban olyan híreket is lehetett hallani, hogy a Surgutneftegaz egyik nagytulajdonosa maga Vlagyimir Putyin, azonban a cég hivatalosan sosem fedte fel tulajdonosi struktúráját.
Hivatalosan 22 179 488 darab Mol-részvény került az állam tulajdonába az oroszoktól, azaz részvényenként 84,763 eurót, az akkori 265-ös árfolyamon számolva 22 462 forintot fizetett a kormány. Ez egyébként akkor nem számított rossz árnak, hiszen a bejelentés előtt 23 310 forinton függesztették fel a részvények kereskedését. Igaz, az előző napi záróárfolyam még 22 400 forint volt, azaz annak alapján fair árat fizetett a kormány.
Augusztusra aztán jócskán visszaesett a papírok árfolyama, a 17 000 forint alatti árfolyam már azt jelentette, hogy bő két hónap alatt 140 milliárd forintot tőzsdézett el a magyar állam azzal, hogy megvette a részvényeket. A májusi bejelentés után egyébként júliusban vált hivatalossá, hogy a Mol 23,8 százalékos tulajdonosa lett a magyar állam, ugyanis az oroszoktól megvett csomag mellett további 2,6 százaléknyi részesedés került az államhoz a magánnyugdíjpénztári portfóliókból.
A Mol után a Rábára is szemet vetett az államSzintén meglepő volt, hogy november elején a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) nyilvános vételi ajánlatot tett a Rába részvényeire. A bejelentés előtt egy hétig fel voltak függesztve a tőzsdén a járműgyártó papírjaival, így sejthető volt, hogy valamilyen komoly bejelentés készül, de így is kevesen számítottak az állam vételi érdeklődésére. Egyébként már a vételi ajánlat előtt is a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap volt a Rába legnagyobb tulajdonosa, a magánnyugdíjpénztári portfóliók révén 15,47 százalékos állami tulajdon volt a cégben.
A Rába 2010-ben 35,8 milliárd forintos árbevételt és 860 millió forintos üzemi eredményt ért el. Az adózott eredmény viszont már 859,3 milliós veszteséget mutatott, így osztalékot sem fizetett a társaság. A járműipari cég jegyzett tőkéje 12,55 milliárd forint volt, míg eszközei 32 milliárdot tettek ki.
December közepéig kellett a Rába-tulajdonosoknak nyilatkozniuk arról, eladják-e részvényeiket az MNV-nek a felkínált 815 forintos áron. A cég december 14-én közölte, hogy ha az uniós versenyhatóságok is rábólintanak, akkor a magyar állam 73,84 százalékos tulajdonrészt és 76,97 százalékos szavazati arányt szerezhet a cégben, ennyien döntöttek úgy, hogy eladják papírjaikat.
Beke Károly
mfor.hu
