Ahogy azt az adósságkezelő előzetes adatai alapján becsültük, a második negyedév végére igencsak megugrott a GDP arányában kifejezett államadósság. A Magyar Nemzeti Bank közlése szerint ugyanis az államháztartás bruttó, konszolidált adóssága a GDP 79,6 százaléka volt az első negyedév végi 77,6 és a tavaly év végi 76,9 százalék után. Igaz ugyanakkor az is, hogy az év közbeni adósságok - ahogy arra mi is többször felhívtuk a figyelmet - pusztán tájékoztató jelleggel bír, az Alaptörvény és Brüsszel is az év végi rátát tartja mérvadónak.
A jegybanki adatok szerint a teljes államháztartási adósság 25 881 milliárd forintot jelentett és tájékoztatásuk szerint az adósság növekedéséhez
- a forint gyengülés 508 milliárddal,
- a nettó hitelfelvétel 397 milliárd forinttal járult hozzá.
A tranzakcióból eredő növekményből 195 milliárd forintot a Budapest Bank állami megvásárlásához nyújtott MFB-hitel magyaráz.
Az államháztartás nettó tartozása (23 132 milliárd forint) a GDP 71,2 százalékát tette ki a második negyedév végén. Ez a bruttó adóssággal ellentétben csökkenő trendet követ. Az első negyedévben ugyanis még 72,7 százalék volt, tavaly év végén pedig 72,9 százalék.
2015 második negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 46 milliárd forint volt. Eszköz oldalon a Budapest Bank megvásárlása következtében jelentős mértékben nőtt a központi kormányzat által birtokolt részvényállomány. Számottevően növekedtek a központi kormányzat Európai Unióval szembeni egyéb követelései is (szerk.: ennek oka az uniós pályázatok előfinanszírozásában rejlik). Kötelezettség oldalon jelentősen csökkent a rövid lejáratú értékpapír-állomány, egyedül a háztartások esetében mutatkozott nagyobb mértékű kincstárjegy-vásárlás.
A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási igénye 75 milliárd forint volt a második negyedévben. A szektor pénzügyi eszközei közül jelentősen csökkent a hitelintézeteknél elhelyezett önkormányzati betétállomány, amit elsősorban egyéb kötelezettségeinek finanszírozására használt fel. Ennek következtében erőteljesen csökkentek a vállalatokkal szembeni adó- és egyéb tartozásai.
A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási képessége 31 milliárd forint volt. Eszközeik közül kismértékben nőttek a háztartásokkal szembeni adó- és járulékköveteléseik, míg kötelezettségeik terén nem történt érdemi változás.
A háztartások nettó finanszírozási képessége a 2015 második negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 7,7 százaléka (2502 milliárd forint) volt. 2015 második negyedévében a háztartások nettó finanszírozási képessége (571 milliárd forint) a negyedéves GDP 7,0 százalékát tette ki. A háztartások tárgynegyedévi nettó finanszírozási képességére növelő hatással volt, hogy a devizahitelek egy részének forintosítása és elszámolása a második negyedévre húzódott át. Az ingatlan és egyéb hitelek elszámolásából fakadóan a fennálló hitelállomány tovább csökkent, illetve növekedett a hiteltartozással már nem rendelkező, elszámolásban résztvevő háztartások pénzügyi eszköze a pénzügyi intézményektől kapott transzfer hatására. 2015 második negyedévében a pénzügyi eszközök közül a háztartások által tartott készpénz-állomány a korábbi negyedévekhez hasonlóan emelkedett.
mfor.hu
