Az elmúlt napokban különösen nagy sajtóvisszhangja volt a banki szolgáltatások drasztikus áremelkedési ütemének, mely egyértelműen a tranzakciós illeték ez év eleji bevezetésének a következménye. Holott korábban a kormány részéről rendre olyan nyilatkozatokat lehetett hallani, melyek az új sarc fogyasztói árakban történő megjelenítésével kapcsolatban kételyeket fogalmaztak meg. Az indok pedig többnyire a kiélezett piaci verseny volt, mely nem engedné meg a bankoknak, hogy a rájuk kivetett új illetéket áthárítsák az ügyfeleikre. A valóság azonban mást hozott, hiszen a legutóbbi inflációs adatok alapján szeptemberben előző hónaphoz képest 13,7 százalékkal drágultak a máshova nem sorolt pénzügyi szolgáltatások, miközben az átlagos havi árindex 0,5 százalék volt.
2012 szeptemberéhez képest pedig ennél jóval magasabb, 45 százalékos volt a drágulás mértéke - az 1,4 százalékos infláció mellett. A szeptemberi megugrás egyértelműen a tranzakciós illeték augusztustól történő emelése áll. A kormány ugyanis növelte a beszedett sarc mértékét, mivel a költségvetésben jókora időarányos elmaradás mutatkozik a tranzakciós illeték során. Év elején egyébként, amikor bevezetésre került ez az adó, akkor 26-28 százalékos volt az áremelkedés mértéke.
Bár, ahogy azt a cikk elején említettük, a szeptemberi inflációs statisztika megjelenése után kapott ismét nagyobb figyelmet ez a kérdés, Simon Gábor és Bárándy Gergely, MSZP képviselők már szeptember végén feltettek egy írásbeli kérdést Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek "Hogyan kívánja a kormány megakadályozni a banki különadók és a tranzakciós illeték áthárítását?" címmel. A miniszter nevében Cséfalvay Zoltán, az NGM államtitkára válaszolt.
Az államtitkár szerint tény, hogy ma már a szolgáltatási díjak változása miatt a korábbiaknál tudatosabban kell viselkedniük a fogyasztóknak, hiszen a díjak különbözőképpen változtak. Erre példaként a bankkártyás fizetéseket említi, ahol több hitelintézet nem számít fel díjat, de az átutalások díja is eltérő egyes hitelintézeteknél. Cséfalvay úgy véli, "az elektronikus fizetési módszerek fokozottabb alkalmazásával jelentősen csökkenthetők a költségek". Ugyanakkor jogos elvárásnak tartja, hogy amennyiben valamelyik pénzintézet nem tartja be a banki szolgáltatási díjak emelésére vonatkozó jogszabályi előírásokat, a piacfelügyeleti rendszer haladéktalanul lépjen fel ez ellen.
"Álláspontom szerint a felügyelet által nyújtott jogorvoslati lehetőség hatékony segítséget jelent a fogyasztók számára, mint ahogy a felügyelet pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatos fogyasztóvédelmi eljárásai az elmúlt időszakban több alkalommal erre már rámutattak, hiszen az indokolatlanul áthárított banki költségek visszafizetését írták elő".
Az MSZP-s képviselők által feltett kérdésre kifejtette: a jogszabályi rendelkezés se nem engedi, se nem tiltja az egyes hitelintézeti adók, tranzakciós illeték kapcsán keletkező terhek áthárítását. A felmerülő jogviták, fogyasztóvédelmi panaszok kezelésére így csak "a hatékony jogorvoslati rendszeren belül" lát lehetőséget az államtitkár. Ebből pedig az következik, hogy "külön szabályozási vagy egyéb lépések megtétele a kormány részéről nem szükséges az "áthárítás" megakadályozására".
mfor.hu
