Négy év alatt sem kerültünk közelebb az uniós átlaghoz

Nem túl szívderítő adatot tett közzé a napokban az Eurostat. Az uniós statisztikákkal foglalkozó intézet adatai szerint

az egy főre számított bruttó hazai termék vásárlóerő-paritáson számolva Magyarországon csupán 76 százaléka az uniós átlagnak.

Ez az érték 2022 óta nem nőtt, azaz a magyar gazdaság azóta sem volt képes zárkózni az egyébként valóban harmatgyenge teljesítményt nyújtó gazdasági közösséghez.

Az érték azért is lelombozó, mert a magyar adat az egész EU-t tekintve az ötödik legalacsonyabb: csupán Bulgária (68 százalék), Görögország (68 százalék), Lettország (71 százalék) és Szlovákia (75 százalék) kullog mögöttünk.

Előttünk Horvátország és Románia található egyaránt az uniós átlag 78-78 százalékával. Utóbbi mint „referenciaország” 2023-ban előzött meg minket, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pedig akkor volt kénytelen beismerni egy Fidesz-közeli lap hasábjain, hogy

„az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP-t tekintve a román gazdaság teljesítménye 2023-ra utolérte a magyart az uniós átlag arányában”.

A másik sokat emlegetett ország, a 2030-ra utolérni vágyott Ausztria messze-messze előttünk jár, ott az egy főre eső GDP vásárlóerő-paritáson az uniós átlag 110 százalékára rúg.

A lista élén óriási előnnyel két nyugati ország, Luxemburg (239 százalék) és Írország (237 százalék) áll.

A fenti grafikonból szépen leolvasható, hogy nagyjából a tagállamok harmada, tíz ország esetében haladja meg a vásárlóerő-paritáson számított egy főre eső GDP az uniós átlagot. Közülük is mindössze egy van, aki velünk együtt, 2004-ben csatlakozott a közösséghez: Máltán ez az érték az uniós átlag 110 százalékát teszi ki.

A Visegrádi Négyek közül – mint említettük – Szlovákiát megelőzzük ebben az indexben, a 81 százalékon álló Lengyelország és a 92 százalékon álló Csehország viszont bőven előttünk jár.

Az EU két legnagyobb gazdasága közül a német az uniós átlag 115, a francia pedig 98 százalékán áll.

Mi változott tíz év alatt?

Azt is megnéztük, hogyan alakult a váráslóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP aránya az elmúlt tíz évben. Vagyis azt, hogy az uniós átlaghoz viszonyított arány hány százalékponttal változott. Ebben az összevetésben azért jobb Magyarország helyzete:

hazánk 2015 óta 6 százalékpontot javított, amivel a középmezőnyben, a 11. helyen helyezkedik el.

(Az abszolút ranglistán akkor hátulról a 6. helyen voltunk 70 százalékos mutatóval, Bulgáriát, Romániát, Horvátországot, Lettországot és Görögországot előztük meg. Azóta Szlovákia mögénk, Horvátország és Románia elénk került az indexet tekintve.)

Az abszolút változásokat nézve feltűnő, hogy Luxemburg 40 százalékpontot veszített. Volt honnan: 2015-ben még toronymagasan és egyedül ült az EU dobogójának tetején, az index 279 százalékon állt. Az elmúlt tíz év legnagyobb nyertesei, az 52 százalékpontot javító írek akkor is a második helyen álltak, de „csak” 185 százalékos mutatóval.

A pozitív eredményt elérő országok 16-an vannak, közülük négyen nem tagjai a 2004-ben vagy azóta csatlakozott tagállamoknak: a már említett írek mellett Portugália 5, Hollandia 2, Spanyolország pedig 1 százalékponttal tudta javítani mutatóját. A velünk együtt csatlakozott tízek közül a fekete bárány Szlovákia, ők az egyetlenek, akik mínuszban zárták ezt a tízéves etapot. Északi szomszédunk a 2015-ös 78 százalékos mutatóján 3 százalékpontot rontott, így került Magyarország mögé.

V4-es tagtársaink közül Csehország sem lehet büszke az eredményére, tíz év alatt mindössze 3 százalékpontot tudtak javítani, így az ő váráslóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP-jük az uniós átlag 89 százalékáról annak 92 százalékára nőtt. Lengyelország viszont repülőrajtot vett: 2015-ben még velünk együtt 70 százalékos mutatóval álltak, tíz év alatt viszont 11 százalékponttal tudtak közelíteni az uniós átlaghoz.

A 2007-ben csatlakozott bolgárok 2015 és 2025 között 19 százalékponttal kerültek közelebb az EU-átlaghoz, az ugyanekkor uniós taggá vált Románia pedig 22 százalékpontot tudott javítani ugyanezen idő alatt. Ausztria is közelebb került az unió átlagához – igaz, ők ennek nem örülnek, mert a „sógorok” felülről közelítik ezt az értéket. A 2015-ös 128 százalékos mutatójukon tíz év alatt 11 százalékpontot rontottak, nyugati szomszédaink még így is az átlag fölött teljesítenek.

Tíz év nagy vesztesei közé sorolhatjuk a nagy uniós gazdaságokat: a németek 11 százalékpontot rontottak, a franciák 8 százalékpontos gyengülése pedig azt eredményezte, hogy az EU-átlag alá kerültek.