Magyarországon januárban a bruttó átlagkeresetek 26,3 százalékkal 846 600 forintra, míg a nettó bérek 28 százalékkal 585 700 forintra ugrottak – közölte március utolsó napjának reggelén a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Előbbi esetben a rendvédelmi dolgozóknak juttatott hathavi fegyverpénz, utóbbi esetben pedig a családi kedvezmény, illetve az édesanyák szja-mentességének kibővítése dobta meg (vagy máshonnan nézve torzította) az adatokat. A rendvédelmi dolgozóknak adott hathavi kifizetés miatt a közigazgatásban dolgozók bruttó átlagfizetése a 2025. januári 708 600 forintról idén januárban 2 millió 276 ezer forint fölé ugrott.
A fegyverpénz hatása nélkül a bruttó átlagkereset (a teljes nemzetgazdaságban) „csak” 8,3 százalékkal, míg a nettó 10 százalék feletti mértékben nőtt. A bruttó fizetések egyszeri kifizetésektől megtisztított növekedési üteme tavaly május óta a legalacsonyabb volt (egy hónappal ezelőtt, decemberben 8,5 százalékot mért a KSH). A nettó reálkereset pedig, az átmeneti hatások nélkül, 25,4 százalék helyett 8,1 százalékkal emelkedett az év elején.
Megszokott nóta a választások előtt
Négy évvel ezelőtt, szintén a választási évre fordulva hasonló tendenciákat láthattunk. 2022 februárjában a kormányzati kifizetések hatására 31,4 százalékkal nőttek a bruttó átlagbérek, a nettó reálkereset pedig 21,5 százalékkal ugrott. A statisztikai törvényszerűségek, illetve az év/év alapú összehasonlítás miatt 2023 februárjában a teljes bruttó átlagkeresetek csak 0,7 százalékkal emelkedtek, míg a nettó reálkereset 19,4 százalékkal zuhant.
A 2026 januári adatokban az látszik, hogy minél alacsonyabb egy teljes munkaidőben alkalmazásban álló munkavállaló bruttó átlagbére, annál kisebb mértékben nőtt százalékosan a keresete az egy évvel korábbihoz képest. A legalsó kereseti kvintilisbe (vagyis ötödbe) tartozó munkavállalóknál (ahol a KSH szerint bruttó 319 ezer forint az átlagkereset), 8,7 százalék volt a növekedés januárban, míg a legfelső jövedelmi ötödbe tartozó dolgozóknál (ahol a bruttó átlag meghaladja a 2 millió forintot), 48,7 százalékos volt a változás egy év alatt.
Nem késett a kormányzati dicshimnusz
Ahogy az várható volt, a kiugró adatra szinte azonnal érkezett is a kormányzati reakció. „A kormány 2026 januárjától – számos ágazati béremelés mellett – a minimálbért 11 százalékkal, a garantált bérminimumot pedig 7 százalékkal emelte. Emellett januártól elindult a 40 év alatti kétgyermekes anyák és a 30 év alatti anyák teljes szja-mentessége, valamint megdupláztuk a családi adókedvezményt is” – írta közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Fotó: Depositphotos.com
A tárca részéről Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár hozzátette, hogy „a kormány 2010-hez képest a minimálbért négy és félszeresére, az átlagbért pedig több mint négyszeresére, vagyis 840 ezer forintra emelte. Januárban a reálkeresetek éves alapon 25,4 százalékkal emelkedtek, így már több mint 2 éve folyamatosan nő a fizetések vásárlóereje”.
Most különösen fontos a mediánbér
Ugyanakkor a januári adatokat – ahogy azt jeleztük – az egyszeri kormányzati kifizetések jelentősen befolyásolták. Erre hívta fel a figyelmet az ING Bank vezető közgazdásza is.
„Mivel az átlagbér idén januárban különösen torzított, így még nagyobb relevanciával bír a mediánbér változása. Nem meglepő módon a mediánbér növekedése (a bruttó esetében, ami 598 700 forint volt) a 11 százalékos minimálbérnek megfelelő volt. Ez jól jelzi, hogy a minimálbér emelése bértorlódást okozott az alsóbb jövedelmi rétegekben, amelyet a vállalatok igyekeztek kezelni. A nettó mediánbér a már említett adóváltozások miatt 12,5 százalékkal alakult magasabban, mint egy évvel ezelőtt”
– fogalmazott Virovácz Péter.
Majd hozzátette, hogy az inflációval korrigált reálbér – a fegyverpénz kiszűrésével is – messze a historikus átlag felett bővült 2026 elején. Ebben a 2,1 százalékra süllyedő inflációnak is jelentős szerepe volt.
Kilőtt a közszféra, csak az egészségügy maradt mostohagyerek
A januári béremelkedés hajtóereje elsősorban – a fegyverpénz hatásától függetlenül is – a közszféra volt. „Itt az oktatás területét 11,1, a szociális ellátást pedig 14,1 százalékos bérnövekedés jellemezte. Egyedül az egészségügyben nem történt érdemi bérfejlesztés, ahol a korábbi ütem hatása már a tavalyi év során kifutott” – ezt Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője tette hozzá.
Fotó: Depositphotos.com
Az egészségügyi és szociális szektort a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is kiemelte negatív példaként.
„A leggyengébb, 5,2 százalékos átlagos emelkedés itt valósult meg, de nem sokkal emelkedtek jobban az átlagkeresetek a feldolgozóiparban sem, mindössze 6,3 százalékkal. Az előbbi kormányzati döntés kérdése (itt az egészségügy volt a visszahúzó erő, a szociális ellátás ágazat bérei 14,1 százalékkal nőttek), míg az utóbbi az ágazat gyenge gazdasági teljesítményét tükrözi: a visszafogott külső keresletet és az ágazat alacsony versenyképességét” – fogalmazott Regős Gábor.
Intő jelek a cégeknél
Bár a közszféra valósággal kilőtt, a versenyszférában már bőven látszódnak az intő jelek: januárban mindössze 7,8 százalékkal nőtt a bruttó átlagkeresetek értéke. Ez minimális csökkenés az egy évvel korábbihoz képest, és a decemberi, 8,7 százalékos adatot is alulmúlja.
Virovácz Péter szerint egyértelműen erősödik a vállalatokra nehezedő bérnyomás. Az alkalmazásban állók számát vizsgálva a nemzetgazdaság egészében bővülő foglalkoztatás látszódik éves bázison. Különösen az alacsony keresetű ágazatokban nőtt meg a bejelentett dolgozók száma, úgymint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, az egyéb szolgáltatások vagy éppen az adminisztratív szolgáltatások területén.
„Magyarázatot erre a minimálbér emelése okozta fehéredési hatás adhat” – tette hozzá az ING Bank vezető közgazdásza. Aki szerint felfelé tolhatta a versenyszféra béreit az összetételhatás is, mivel a mezőgazdaság és az építőipar területén is zsugorodott a létszám, miközben a legmagasabb átlagbért fizető pénzügyi, biztosítási tevékenység, valamint az információ, kommunikáció területén nőtt az alkalmazásban állók száma.
Végül, de nem utolsósorban az adatokban erősen tetten érhető az ipari racionalizálás: a feldolgozóipari alkalmazottak létszáma szűk 2 százalékkal csökkent a tavalyi év első hónapjához képest. Az alig 721 ezer fős létszám hosszú évek óta a legalacsonyabb adat az ágazatban.
Fotó: Depositphotos.com
Persze az, hogy a vállalatok mihez kezdenek a minimálbér és a garantált bérminimumemelés miatti torlódással, a januári adatokból még nem olvasható ki.
„Sok vállalat esetében a rendszeres év eleji béremelések nem feltétlenül januárra esnek, sokszor csak március-áprilisra alakulnak ki a bérfolyamatok. Így az éves bérdinamika kapcsán is a következő hónapok lesznek az irányadók” – írta Molnár Dániel. A vezető elemző szerint ágazati szinten viszonylag egyenletes volt a bérfejlesztés üteme, lefelé csak az ipar lóg ki, ahol a gyenge gazdasági aktivitás szűkíti a munkáltatók mozgásterét.
Regős Gábor szerint is irányadóbbak lesz a versenyszféra fizetéseit illetően az év első 3-4 hónapjának adatai. A közgazdász még egy érdekességre hívta fel a figyelmet: míg 2025 előtt a forint gyengítése támogatta az exportra termelő, multinacionális cégeket a magasabb bérek kifizetésében, addig az elmúlt bő egy évben az erősödő hazai deviza miatt ezt az előnyüket elveszítették.
Az iráni háború a zsebünkre megy
Virovácz Péter szerint 2026 egészében a vállalatok részéről 9-10 százalék körüli éves átlagbérnövekedés várható. „A cégek egyre jelentősebb része tartalékol munkaerőt, miközben a demográfiai folyamatok finoman szólva sem kedvezőek munkaerőpiaci szempontból.”
Az ING Bank vezető elemzője szerint a legnagyobb kérdés, hogy a közel-keleti háború okozta költségsokk és a munkaerőköltségek emelkedése, valamint a várhatóan gyengébb gazdasági növekedés láttán hogyan döntenek a vállalatok.
„A kilátások érdemi romlása miatt ugyanis a bérköltségek erősebb áthárítása nehézkesebb lehet, így egyre nagyobb esélyt adunk arra, hogy a vállalatok a foglalkoztatotti létszám jelentősebb leépítésével reagálnak majd, ami pedig további negatív kockázatot jelentene az egyre borúsabbá váló növekedési kilátásokra”
– írta Virovácz.
Regős Gábor is kitért a közel-keleti helyzet miatti fokozódó bizonytalanságokra. „Az iráni háború nélkül a következő hónapokra azt mondtam volna, hogy a tavalyival megegyező vagy azt némileg meghaladó keresetemelkedés következhet be idén, a fegyverpénz hatását kiszűrve is. Az iráni háború azonban óvatosságra intheti a cégeket, így lehetséges, hogy a keresetemelkedés a tavalyinál némileg kisebb lesz, a fegyverpénz közel 1,5 százalékpontos éves hatását is kiszűrve. Persze az is lehet, hogy a magasabb infláció nyomán lesz olyan cég, amely jobban emel.”
Molnár Dániel szerint nemzetgazdasági szinten az év egészében kétszámjegyű ütemben nőhetnek a bérek Magyarországon. „Ennek fő hajtóereje a költségvetési szféra lesz, ahol több területen (pedagógusok, igazságügyi, vízügyi, önkormányzati dolgozók, köztisztviselők, szociális és kulturális szféra) is érdemi bérfejlesztés megy végbe, amivel párhuzamosan a fegyverpénz hatása is felfelé tolja a bérdinamikát.”
A versenyszféra azonban Molnár szerint is lemaradó lehet, és mindössze 8 százalék körüli bérnövekedés valósulhat meg. Pozitív hatást a minimálbér és a garantált bérminimum emelése gyakorolhat, míg a negatív oldalon az iráni háború nyomán tovább fokozódó gazdasági bizonytalanságok óvatosságra inthetik a munkáltatókat.
Ettől függetlenül Molnár Dániel szerint idén is érdemi reálbérnövekedés jöhet a magyar gazdaságban. Tavaly éves átlagban 4,7 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek idehaza, 4,4 százalékos infláció mellett.
A Magyar Nemzeti Bank 2026-ban éves átlagban 3,8 százalékos inflációra számít. Ez a közel-keleti helyzet miatt a tavaly decemberi előrejelzéshez képest 0,6 százalékkal felfelé módosított prognózis, de még mindig alacsonyabb a 2025-ös áremelkedési ütemnél.
