Ugyan a nyers számok alapján kimutatott 9,2 százalékos növekedés igazán imponálónak tűnik, ha részletesebben megnézzük az KSH májusra vonatkozó ipari kibocsátással kapcsolatos statisztikáit, számos negatív tényt fedezhetünk fel.
Ahogy azt a KSH közleménye is jelzi, a majd kétszámjegyű ugrás jelentős mértékben annak köszönhető, hogy idén az év ötödik hónapjában kettővel több munkanap volt, mint 2015-ben. Ezt kiszűrve a növekedés üteme már csak 4,2 százalékot tesz ki, ami persze még mindig erős dinamika, de például alacsonyabb, mint az áprilisi volt. A havi szinten kimutatott teljesítménycsökkenést a KSH havi összehasonlító adata is jelzi 0,7 százalékos visszaeséssel.
Ráadásul a közeljövőben kiugróbb növekedésre a rendelések változása alapján nincs túl sok remény, hiszen májusban a termelő cégek mindössze 1,2 százalékkal kötöttek több szerződést, mint egy éve. Így a hó végi teljes állomány csak 5,7 százalékkal magasabb, miközben 2015-ben a szeptemberi kivételével ez a mutató végig kétszámjegyű növekedést jelzett. De még szeptemberben, a leggyengébb hónapban is 8,7 százalékkal volt magasabb a teljes rendelésállomány, mint az előző év hasonló időszakában.
Márpedig ahogy a lenti ábra is szemléleti, a szerződésállomány jelentősebb felfutására van szükség ahhoz, hogy néhány hónappal később az ipari termelés is dinamikus növekedést mutasson.
Jelentősebb növekedésre tehát a közeljövőben sem számíthatunk, ami már csak azért is fájó, mivel a magyar ipar belföldre még mindig kevesebbet terméket gyárt, mint tette azt 2010-ben. Most májusban a 2010-es átlagnak mindössze a 92,3 százaléknál voltunk, és ez az érték immár hónapok, sőt évek óta a 90 százalék környékén stagnál.
A magyar piacra termelő cégeket ráadásul az utóbbi időszakban az árak erodációja is sújtja. A volumenek, illetve az árak csökkenésének eredményeként a nominális értékek még elszomorítóbbak. A magyar ipar belföldre az évesített (12 havi gördülő) számok alapján hónapról hónapra kevesebbet értékesít.
mfor.hu
