Az államháztartás önkormányzatok nélkül elért szufficitje az elkülönített alapok 81,4, és a társadalombiztosítási alapok 8,4 milliárd forintos többletének, illetve a központi költségvetés 32,5 milliárdos hiányának egyenlegéből alakult ki. Októberben, főként az uniós transzferek elszámolásának köszönhetően, 59,7 milliárd forint volt a havi többlet az egy évvel korábbi 138,4 milliárd forint hiánnyal szemben.
Bár a múlt hónapban megegyezés született a magyar kormány és az Európai Bizottság között az úgynevezett "aszfaltügyben", amelynek következtében az eddig visszatartott összegek október utolsó napjaiban megérkeztek az operatív program számlájára, ezek azonban a költségvetés bevételi számláin csak novemberben jelentek meg.
A központi alrendszer tíz havi, 13 978,1 milliárd forint bevétele 469,4 milliárd forinttal több, mint az előző év azonos időszakában volt. A 13 920,8 milliárd forint összegű kiadások 404,1 milliárd forinttal kevesebbet tettek ki. A bevételek között 160,3 milliárdot tesz ki az uniós támogatások utólagos megtérítése, ami a pénzforgalmi szemléletű mérlegen javít, de az eredményszemléletű uniós elszámolás szerint nem számolható el az idei évre.
A társasági adóból az év első tíz hónapjában 425,6 milliárd forint bevétel folyt be, ami az előző év azonos időszakáét 131,6 milliárd forinttal, 44,8 százalékkal haladta meg. A jelentős többlet hátterében a vállalkozások növekedési adóhiteleihez és az előző évről szóló adóbevallások benyújtásához kapcsolódó befizetések állnak. Az egyéb központosított bevételekből befolyt 357,7 milliárd forintból 127,4 milliárd az elektronikus útdíj befizetésekből eredt, ami 9,3 milliárddal, 7,9 százalékkal több az egy évvel azelőttinél. A pénzügyi szervezetek különadójából 57,3 milliárddal kevesebb, 55,1 milliárd forint állami bevétel származott, a pénzügy tranzakciós illetékből viszont 167,2 milliárd.
Az általános forgalmi adóból elért 2606,1 milliárd forint 21,5 milliárddal nagyobb a tavaly első tíz havinál. A jövedéki adóból 13,6 milliárddal több, 832,1 milliárd folyt be, amiből 497,2 milliárdot az üzemanyagok jövedéki adója tett ki 22,8 milliárdos növekedéssel, míg a dohánytermékek után 12,2 milliárddal kevesebbet, 255,7 milliárdot fizettek be. Az adókulcs egy százalékpontos csökkentése és az erőteljesebb bérkiáramlás eredőjeként a jövedelemadó bevételek 17,9 milliárddal, alig 1,3 százalékkal, 1414,4 milliárd forintra emelkedtek.
A kiadási oldalon a lakásépítési támogatásokra fordított első tíz havi 106,9 milliárd forint 26,5 százalékkal nagyobb a tavalyinál és a növekedés bővülő családi otthonteremtési kedvezménynek (csok) köszönhető, közölte az NGM. A helyi önkormányzatok támogatása 2016 október végéig összesen 536,6 milliárd forintban teljesült, ami 14,8 milliárd forinttal nagyobb az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A 713,6 milliárd forint összegű nettó kamatkiadás 12,4 milliárd forinttal lett magasabb az előző év azonos időszakához képest, amit a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyaráz jelentésében az NGM. A részletes adatokból kiderül, hogy a kamatkiadások 71,4 milliárdos csökkenésével szemben a kamatbevételek 83,8 milliárd forintos apadása áll.
MTI
