6p

A történelem során emberek milliói éltek át erőszakot, üldöztetést, veszteséget és hatalmas stresszt. Sokan nem is gondolják, hogy ezeknek a mai napig érezzük az utóhatásait, amelyekkel foglalkozni kell. Az ügynökakták megnyitásával pedig még több embernek lehet szüksége rá.

A holokauszt idején 6 millió zsidó embert gyilkoltak meg. Az 1800-as évek közepéig 12,5 millió afrikai embert kényszerítettek hajókra a rabszolga-kereskedelemnek köszönhetően. Magyarországon többszáz embert szerveztek be ügynöknek, ami nyilvánosságra kerülve most üthet nagyot. És ez csak három példa a sok közül, amelyek mai napig hatással vannak a leszármazottakra.

Az ilyen traumáknak tartós következményei lehetnek: egyeseknél fizikailag és mentálisan is. Ezek a hatások azonban túlmutathatnak a közvetlen érintetteken: olykor megváltoztathatják a gyermekeinek és az unokáinak a pszichológiai, érzelmi és társadalmi jólétét is.

Ez a jelenség a transzgenerációs trauma, amely akkor is előfordulhat, ha a leszármazottak nem élték át az eredeti eseményeket.

A generációkon átívelő trauma származhat egyéni tapasztalatokból, például gyermekkori bántalmazásból, vagy családon belül erőszakból. A kutatók azonban olyan kollektív tapasztalatokat is vizsgálnak, mint a népirtás, a rabszolgaság, a gyarmatosítás, a háború, a kényszerű lakóhelyelhagyás, vagy egy diktatúra hatásai.

Hogyan ível át a trauma generációkon át?

A generációkon átívelő trauma az 1990-es években kapott szélesebb körű figyelmet, amiben nagy szerepe volt a holokauszt-túlélőknek és gyermekeiknek. A kutatók feltárták, hogy ezek az események hogyan formálták azoknak a leszármazottaknak a mentális egészségét, akik soha nem élték át az eseményeket. Az idő múlásával a tudósok számos olyan kapcsolati utat fedeztek fel, amelyeken keresztül a trauma következményei generációkon átívelhetnek. Például a félelem befolyásolhatja a szülői nevelést, növelheti a szorongást, indokolatlan depressziót szülhet, vagy családi és közösségi kötelékeket is gyengíthet.

Sajnos sokan még azt sem tudják, hogy léteznek transzgenerációs traumák. Ön hallott már róla?
Sajnos sokan még azt sem tudják, hogy léteznek transzgenerációs traumák. Ön hallott már róla?
Fotó: DepositPhotos.com

Sőt, biológiai változások is bekövetkezhetnek az úgynevezett epigenetikán keresztül. Ezek az átalakulások befolyásolhatják, hogy a sejtek hogyan működnek a génekben, miközben a DNS-kód érintetlen marad. Ez magyarázza meg azt is, hogy a trauma hatásai hogyan tudják elérni a későbbi generációkat – írja a The Conversation.

A legfrissebb magyar transzgenerációs trauma

„Ha ma megpillantjuk egy rokonunk, felmenőnk nevét a Nyitottakták oldalon, az kőkemény sebződés, valódi trauma, és egy gyászmunka kezdete lehet” – mondja Joób Máté lelkigondozó, egyetemi docens a HVG-nek adott interjúban annak kapcsán, hogy november 4-én megnyíltak Magyarországon az ügynökakták.

A szakértő szerint, – aki tagja az ügynökakták okozta társadalmi hatások kezelésére létrejött független szakértői testületnek –, azért kell az ügynökmúlt transzgenerációs hatásaival foglalkozni, mert a történelmünk most olyan információkkal lát el minket, ami miatt családi viszonyokat, családtörténeteket kell átírnunk. 

A mostani nehéz időszak, de a titkok kiderülése a javunkra válhat, de ehhez beszélgetnünk kell egymással.

Ezért vállalta el Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpichológus, a Transzgenerációs Trauma Intézet alapítója, az Örökölt sorsok című bestseller írója is, hogy önkéntes munkában segíti a társadalom edukációját. Decemberben például 300 pedagógusnak tart majd ingyenes online előadást a történelmi és kollektív traumákról és azok generációkon átívelő hatásairól. Már a Transzgenerációs Intézet 2024-es megalakulásával is azt üzente, hogy a „jövőt csak akkor alakíthatjuk tudatosan, ha megértjük a múlt örökségét”.

De mikor bejelentette közösségi oldalán, hogy a kormány megkeresésére fogadta el a felkérést a független szakértő testületbe, hogy transzgenerációs pszichológusként segítse a magyar társadalmat az ügynökakták okozta traumák miatt, kapott hideget-meleget. Ezért nemrégiben 10+1 pontban összegezte az aktanyilvánosságról szóló gondolatait, és az ebben vállalt szerepét.

Ennek kapcsán azt írta: „Elengedhetetlennek tartom az adatok értelmezését segítő, mindenki számára hozzáférhető, közérthető tájékoztatást és oktatást. Fontosnak tartottam volna és tartom a jövőben is, hogy már a keresés megkezdése előtt mindenki egyértelmű információt kapjon arról, mit bizonyítanak és mit NEM bizonyítanak az egyes dokumentumok, milyen korlátai vannak az adatoknak, és milyen súlyos következményei lehetnek a téves következtetéseknek.

Célom a társadalmi és egyéni feldolgozás támogatása, a múlttal való felelős szembenézés elősegítése. Hiszek abban, hogy a múlt feltárása és megértése nem a társadalom további megosztását, hanem a közös történelmi önismeret és a társadalmi bizalom erősítését kell, hogy szolgálja”.

A generációkon átívelő traumától a generációkon átívelő rezilienciáig

Ahogy a trauma következményei túlnyúlhatnak az azt átélt generáción, úgy a reziliencia (lelki ellenállóképesség vagy rugalmas megküzdési képesség) is. A The Conversation cikkírója – aki kutatásai során főleg bevándorlókkal és menekültekkel foglalkozik –, azt tapasztalta, hogy a generációkon átívelő trauma nem elkerülhetetlen, és nem is egységes a traumatúlélők leszármazottjainál, mert mindenhol más-más pszichológiai vetülete lehet.

Például egy holokauszt-túlélők felnőtt gyermekeit vizsgáló tanulmányban a szülők körülbelül harmada tapasztalt poszttraumás stressz szindrómát, ha mindkét szülője szenvedett tőle. De tízből kevesebb mint egy tapasztalt poszttraumás stressz szindrómát, ha az egyik szülő sem szenvedett tőle.

A szakértő szerint a családok és a közösségek kulturális hagyományokat, túlélési történeteket, kollektív gyógyulást és közös identitásokat is örökítenek. Ezek segíthetnek a jövő generációinak eligazodni a nehézségekben. A generációkon átívelő trauma-szemlélet azt erősíti, hogy a gyógyulás a családok és a közösségek bevonásával történhet. Ugyanakkor az egyéneket és a közösségeket nem kell az őseik szenvedése alapján meghatározni. A transzgenerációs traumafeldolgozás inkább segít felismerni, hogy a múltbeli tapasztalatok hogyan alakíthatják tovább a jelent és a jövőt. Igaz, hogy az előző generációk tapasztalatai tartós sebeket hagyhatnak maguk után, de jó alapot is adhatnak az erős kapcsolatoknak és a gyógyulásnak is.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

A rovat támogatója a 4iG