Bár kissé rosszabb hatásfokkal, mint tavaly, de nagy erővel folynak a vagyonosodási vizsgálatok, derül ki az APEH legfrissebb adataiból. Április 20-ig több mint 2700 vizsgálatot indított az adóhatóság, ebből több mint 1800 megállapítással is zárult, mondta Varga Lászlóné, az APEH elnökhelyettese egy csütörtöki sajtótájékoztatón Budapesten. Emellett több mint hatezer vizsgálat van folyamatban - ezek egy részében még csak ott tartanak, hogy postázták az érintettnek az értesítőt annak megindításáról.
10,4 milliárdot nem fizettek be
Az április 20-ig tartó időszakban összesen 10,4 milliárd forintra rúg a megállapított adókülönbözet, vagyis az az összeg, amit nem fizettek be az érintettek. Ehhez még hozzájön a késedelmi kamat és az adóbírság, ami akár a be nem fizetett adó ötven százalékát is elérheti. Vagyis a 10,4 milliárd forinton felül ezeket is meg kell majd fizetni, azaz a bevétel tízmilliárdnál jóval több lesz majd. Mivel itt nem merül fel, hogy véletlenül nem fizettek adót az érintettek, bátran állítható: a kiszabott bírság összesen eléri majd a maximumot, jelen esetben az ötmilliárd forintot.
Ez az összeg még nincs a zsebben, várhatóan ugyanis sokan megfellebbezik majd a határozatot. Erről még nincsenek adatok, mert az adózók jelentős része még bőven a fellebbezési határidőn belül van - ez harminc nap.
Egy évben a nagy adónemekből ezermilliárd forintos nagyságrend folyik be, így például személyi jövedelemadóból nagyságrendileg 1500 milliárd, áfából kétezermilliárd forint. A vizsgálatok célja sokkal inkább az, hogy a jogszabály a potenciálisan ellenőrizendő állampolgárokat adófizetésre sarkallja.
Kétharmados találati arány, rengeteg trükk
Tavaly az idei 67 százalékos találati aránynál jobb hatásfokkal dolgoztak a revizorok: jóllehet akkor csak 618 ellenőrzést végeztek, ám annak 71 százalékánál találtak is valamit. Az egy főre eső be nem fizetett adó is jóval magasabb volt mint az idén: 9,6 millió forint szemben az idei első négy hónap adatai alapján kialakult 5,7 millió forinttal.
Sokan alkalmaztak olyan fogásokat, amelyek hátráltatták a vizsgálatot, mondta Varga Lászlóné. Itt már az ellenőrzés elején is akadnak problémák, például nem hajlandóak átvenni az értesítőt. Általános kifogás, hogy az érintettek arra hivatkoznak: betegek, külföldön vannak.
Az első mulasztási bírságokat egyébként már kiküldték: az érintettet akár százezer forint mulasztási bírsággal is sújthatják, akár többször is. Varga Lászlóné utalt arra is, hogy egyes adószakértőknek, akik ilyen ötleteket adnak az ügyfeleiknek - akár a médián keresztül is (ez az adószakértő egyébként Vadász Iván volt), nem szabadna elfelejteniük, mire esküdtek fel.
Ha rosszhiszemű magatartásra sarkallják az adózókat, akkor az adóhatóság akár a kamarának is jelzi majd ezt a magatartást.
Ritkán mennek bejelentésre
Az eddigi vizsgálatok alapján elmondható, hogy a revizorok nem elsősorban a szomszédjukat, exférjüket "feljelentő" emberek információira támaszkodnak. A 2700 vizsgálatnak ugyanis mindössze négy százaléka indult bejelentés miatt. Harminc százalékuk több szempont együttes megléte alapján kezdődött.
Nagyobb arányt képvisel emellett az ingatlanok adásvétele: az adásvételi adatok (illetékfizetés, ingatlannyilvántartás) alapján a vizsgálatok 15 százaléka indult. Tagi kölcsönök vizsgálata 18, a veszteséges cégeké nyolc, a bevallási adatok pedig hét százalékát generálta az ellenőrzéseknek.
A többi módszeren osztoznak a más hatóságok bejelentései (a rendőrség, pénzügyőrség pénzmosodát talál például, ez négy százalékot tesz ki), az ingó vagyontárgyak adásvétele és egyéb szempontok öt-öt százalékkal.
F. Szabó Emese
