Az elnök megerősítette, hogy nem a két tétel teljes eltörlése, hanem a csökkentése a cél, hiszen „az elmúlt négy év megtanított minket arra, hogy az új realitásokat figyelembe vegyük”. 2010-ben elfogadták, hogy speciális bankadót kell bevezetni, amelyet azonban krízisadóként, három évre vezette be a kormány. A probléma az, hogy a magyar bankadó átterjedt a negyedik, ötödik évre, ami nem jó egyikünknek sem, mert átmeneti állapotot nem lehet hosszú távon fenntartani – fogalmazott. Emiatt korlátozódik a magyar bankok hitelezőképessége, pedig a közös érdek az, hogy a bankadó „normális mértékre csökkenjen”.
Patai Mihály óriási dolognak nevezte, hogy – szavai szerint – az elmúlt négy évben költségvetési trendfordulót hajtott végre a kormány, és beszélt arról is, hogy az elmúlt hónapokban már érezhető a növekedés megindulása. Meg kell becsülni a 2 százalékos növekedést is – hangsúlyozta.
A Magyar Bankszövetség elnöke szerint sikertörténet az MNB drasztikus alapkamat-csökkentése, valamint a növekedési hitelprogram. Mindkettő illeszkedik az európai és globális folyamatokba – jegyezte meg, rámutatva: Szlovákiában, Szlovéniában és Ausztriában 0,25, Csehországban és Bulgáriában 0 százalék az alapkamat. „Ugyanez vonatkozik a pénzpumpálásra is”, a japán jegybank 2010-ben, a brit pedig 2012-ben kezdte ugyanazt, amit a magyar jegybank 2013-ban – hívta fel a figyelmet.
Ha a kúria úgy dönt, hogy az árfolyamrés kérdésében változtatni kell, akkor a legegyszerűbb megoldás, ha MNB által jegyzett középárfolyamot tekintjük a bázisnak, és az ahhoz képesti különbséget visszatérítjük – jelentette ki kérdésre válaszolva. Patai Mihály a svájci frank hitelekről szólva elmondta: a rászorulóknak segíteni kell, de vannak forinthitelesek, betétesek is, továbbá a magyar gazdaság érdekeit is figyelembe kell venni. Hangsúlyozta, minden érintett fogadja meg a tanácsot: csatlakozzon az árfolyamgáthoz, amely azonnali, 20-30-40 ezer forintos könnyebbséget jelenthet minden hónapban.
mfor.hu
